Világszerte döntenek úgy cégek, hogy spontán szabadnapokkal lepik meg a pandémia alatt kiégett dolgozóikat. De vajon segíthet az extra szabadnap?
Idén tavasszal James Turbyville cége bejelentette, hogy két extra hosszú hétvégét is beírnak a kalendáriumukba – írja a BBC cikke.
Turbyville, aki az Egyesült Államokban, Georgia államban található orvosi információs társaságnál dolgozik, elmondta, hogy a munkahelyén a vezetés gyakran küld ki felméréseket a munkavállalók jólétének nyomon követésére. A válaszok kiértékelése után – mondja Turbyville -, azt látták, hogy nagyon nehéz éven vannak túl.
Biztosítani akarták, hogy ne gyakoroljanak túl nagy stresszt és nyomást az egyébként is megfáradt csapataikra, ezért úgy döntöttek, adnak nekik pár extra „wellness napot”. A társaság két pénteket – egyet áprilisban és egyet júliusban – választott külön pihenőnapként az egész személyzet számára.
Az elmúlt hónapokban számos nagy és kis vállalkozás is hasonló intézkedéseket vezetett be.
A munkavállalók számára a rendszeres fizetett szabadidő mellett „öngondoskodási” napokat kínáltak.
Áprilisban a LinkedIn egy hétre leállt, és szinte mind a 16 000 alkalmazottjának öt szabadnapot adott.
Tavaly nyár óta a Google két rögtönzött fizetett szabadságot adott a dolgozóknak. Még 2020 novemberében Ryan Wuerch, a Dosh pénzvisszafizetési alkalmazás vezérigazgatója is rögtönzött hosszú hétvégéket kezdett adni az alkalmazottaknak. Ilyenkor a szokásos csütörtöki megbeszéléseken Wuerch hirtelen bejelentette, hogy a következő nap „Dosh-nap”, amikor nem engedélyezett a munka, mindenki maradjon csak otthon pihenni.
Elég ennyi, vagy több szabadságra van szükség?
Ez az újfajta szabadság a munkáltatók részéről kétségtelenül nagyvonalú gesztus, de vajon elegendő-e a dolgozók mentális egészségének megőrzéséhez?
A vállalatok egy ideje jól tudják, hogy alkalmazottaik kimerültek a pandémia alatti munkavégzés miatt (bár igaz, egyesek jobban aggódnak a kérdés iránt, mint mások). Ezek a váratlan szabadságok többnyire a kiégésre adott válaszként jelentek meg.