A Parlament épületét 1885-ben kezdték építeni. A honfoglalás 1000 éves évfordulóját már itt ünnepelték, ám az építkezés csak 1904-ben fejeződött be. Számos érdekességet fel lehetne sorolni a Parlamentről, de az egyik legérdekesebb dolog, hogy Európa egyik első távfűtéses rendszere ebben az épületben van. A másik érdekesség, hogy ez a rendszer nem meleg vízzel, hanem gőzzel működik.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
A rendszert 1987-ben újították fel, úgy gőzkazánokat kapott a Parlament. Ezek a kazánok három tonna gőzt képesek óránként előállítani.
A gőzkazánok lényege abban rejlik, hogy a Parlamentben található nagy tereket kifűtse. Összesen négy kazán van, de egyszerre csak három működik.
A kazánok nem a Parlament épületében vannak, így a gőz csöveken jut el a parlamenti helységekig.
2/6 A légkutak
Légkutak biztosítják az épületben a levegőcserét, melyeket, szám szerint kettőt, 1935-ben építettek közelebb az épülethez. A légkutak szerepe nem csak a fűtésben nagy. Alkalmasak arra is, hogy hűtsék az épületet. Régebben ide, ezekbe a kutakba rakták a jégtömböket, melyek lehűtötték az épület belsejét.
A jeget, télen, a Dunából szedték, tárolták, majd nyáron felhasználták a hűtésre. Az utolsó jéghűtés 1997-ben volt. A hűtőrendszerbe már beépítették a megfelelő technikai rendszert, hogy kiváltsák a Parlament jéghűtését.
A Parlament épülete alatt egy külön világ van. Az akkori legkorszerűbb világítási rendszert építették be.
Az épület alatt pince rendszer van, mely a második világháború alatt kórház és óvóhelyként üzemelt.
A szellőző rendszert a negyvenes években befalazták, mely falakat csak nemrég bontották ki. Az Operában és a Zeneakadémián is hasonló hűtő-fűtő rendszereket építettek ki.