Koccintás
Anyám egy évtizeden keresztül alkoholista volt. Nem agresszív részeg, hanem az a fajta, aki leitta magát és csak feküdt, akár napokon keresztül. Már egészen kicsiként tudtam, hogy ilyenkor magamnak kell ennivalót csinálnom, egyedül kell leckét írnom, megfürödnöm, másnap felkelnem, összekészülnöm és iskolába mennem. Apámat alig láttam, testvérem nincs, ezért elég magányosan teltek így a napok, hogy magamra voltam utalva. Anyám aztán letette a poharat és azóta is jól van, én pedig megbocsájtottam neki. De a mai napig összerándul a gyomrom és fizikai rosszullét fog el, ha valaki itallal kínálja. Még akkor is, ha tudom, hogy minden esetben visszautasítja.
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Beállítom





