A méltányos kereskedelem rendszere 1964 óta létezik. Célja, hogy a fejlett és a fejlődő országok között lévő szakadék csökkenjen, az ne legyen még nagyobb. A hangsúly azon van, hogy a fejlődő országok termelői is megfelelő árat kapjanak termékeikért, ezáltal fejlődhessenek, így nagyobb eséllyel induljanak a nemzetközi versenyben.
Milyen előnyökkel jár?
A termelők szempontjából magasabb jövedelmet és életszínvonalat biztosíthat, mivel hosszú távú kapcsolatokat építhetnek ki. Ebben a témában kiemelt fontosságú a nők egyenjogúsága, a gyermekek védelme, és az emberi jogok tiszteletben tartása. A fogyasztók szempontjából is szerencsés, hiszen jó minőségű termékekhez juthatnak, mert a termelők törekszenek a biotermelésre (központi segítséget kapnak hozzá).
A vásárlók kiállnak a társadalmi igazságosság mellett, miközben fogyasztanak.
A Fair Trade meghatározása
,,A méltányos kereskedelem az a kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden, tiszteleten alapul, átlátható és nagyobb egyenlőségre törekszik a nemzetközi kereskedelemben. Hozzájárul a fenntarthatósághoz azzal, hogy a hátrányos helyzetű különösen a ,,Dél” termelői számára, jobb kereskedelmi feltételeket kínál és biztosítja alapvető jogaikat.”
A Fair Trade Organisation, FTO feladata, hogy megállapítja a különböző fejlettségi szintekhez tartozó védelmek és kiváltságok szabályait – azaz, például csökkentik a vámokat (melyek azért vannak, hogy adott ország saját piacát megvédjék).
A Fair Trade eredete
Az első kísérletek az ötvenes években történtek Amerikában, ahol leginkább vallási csoportok igyekeztek támogatni a harmadik világban élő közösségeket. A Ten Thousand Villages 1946-ban nekiállt egy fair trade elven alapuló kereskedelmi hálózat kiépítésének, mely leginkább kézműves termékeket forgalmazott, vásárokon, templomokban.
Mára a Fair Trade milliárdos üzletté vált, 2011-ben a világ 120 országában 6,6 milliárd dolláros forgalmat hozott. Dél-Afrikában egy év alatt megháromszorozták ezekre a termékekre költött összeget.
Magyarország és a Fair Trade
1995-ben, Pécsett forgalmaztak először fair trade termékeket. Boda Zsolt – a védegylet tagja – volt az első, aki ebben a témában 2001-ben cikket írt. Az első ilyen jellegű üzlet 2006-ban nyílt meg, Treehugger Dan kávézója néven. A név Daniel Swartz környezetvédő, aktivista, íróé, aki Budapesten él.
Az ilyen termékek (leginkább kávé) elterjedése csekély, de nő, köszönhetően a Védegylet munkájának. Partnereik között egyre több a magyar cég.
Védegylet és egyéb szervezetek
A védegylet civil politikai szervezet – ezáltal tud érdekeket képviselni, támogatókat szerezni – melynek egy része a Fair Trade, ami a kávézóval indult. Egyre több bolt teszi ki ezeket a termékeket a polcaira. Jelen vannak fesztiválokon, rendezvényeken és az iskolákban – képzés formájában.
A magyar fair trade szövetség tagjai: Planet Alapítvány, Rügyecskék Alapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Zöld Fiatalok Egyesület, Védegylet, Útilapu Hálózat.
Szervezetek
Tömegével alakulnak ilyen jellegű szervezetek, ilyen az Európai Méltányos Kereskedelmi Egysülés – EFTA, az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége – IFAT, Méltányos Kereskedelem Nemzetközi Címkéző Szervezete – FLO, ami a minőségért és címkézésért felelős, illetve az Európai Világbolt Hálózat – NEWS, ami 15 országban 3000 boltot képvisel.
Bár ez a gondolat több mint fél évszázada működik, sok eredményt tud felmutatni, a törekvés szép és jellemformáló, képtelen lesz idejében megváltoztatni a világot. Példa ez, jó példa az erkölcsi, etikai nevelésre, viszonylag hatékony eszközökkel. Példa arra, hogy az egyénnek tudatosan kell élnie, látva a világot. Sajnos a profitorientáltság nagy, az átlagemberek gondjai egyre inkább a mindennapi megélhetés problémaköre körül mozognak, ez pedig nem segíti az ilyen jellegű törekvéseket.