– Szóval: miért is áll a bál állandóan? Miért nem vagy türelmesebb egy kicsit? – faggatózott tovább, de az apja egykedvűen vállat vont.
– Úgy szép az élet, ha zajlik! Kell egy kis izgalom…
Ennyiben maradtak, mert megérkezett az édesanyja. Az úton alig szóltak egymáshoz – ahogy apja szokott fogalmazni: „a békítő tárgyalások” előkészületei még folyamatban voltak.
Olvass még a témában
– Miről beszélgetettek, amíg nem jöttem ki? – szólalt meg az anyja. Kitti rövid hezitálás után elmondta.
