Emlékszem az első bulimra, amikor reggel, nem szomjasan próbáltam besurranni a házba, azt gondolván, hogy a szüleim ebből semmit nem hallanak. Aztán a húszas évek féktelen hangulatára, ami az egyetemen történt. Azóta kicsit felgyorsult a világ, ahogy a húszasok bulizási szokásai is.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Így buliztunk mi…
Soha nem akarok úgy megöregedni, hogy folyton azzal jövök majd, hogy: „Bezzeg az én időmben!” Nem azért, mert ne azt tartanám a világ legjobb korszakának, hanem egyszerűen mindegyik generációnak megvannak a saját szépségei és bár már mást jelent a buli, mint nekünk, nem kell elítélni őket. Azt viszont egyértelműen látom, hogy sokkal gyorsabban és vadabbul élnek, mint mi, harmincasok.
Nincs nagy szakadék közöttünk, mégis mások lettek a bulizási szokások. Amit mi a húszas éveink elején éltünk meg, azt a mostani fiatalság már a tinédzser években átéli. Okolhatunk emiatt sok mindent, de szerintem teljesen felesleges. Egyszerűen el kell fogadnunk, hogy ők másképp működnek, mint mi akkor. Emlékszem a gimiben az első nagy házibulikra, ahol elcsattantak az első csókok, első italozások és akár még egy kapcsolat is kialakulóban volt. Manapság a szülők már örülnek, ha a fiatalok épségben hazaérnek egy ilyen buliból.
Mi még sokkal inkább gyerekfejjel gondolkoztunk és 18 évesen a korunknak megfelelően néztünk ki, akkor valahogy senki sem akart 30-nak látszani. Persze minket is vonzottak a szép ruhák és sminkek, de maximum egy elrontott pandaszem és elmosódott rúzs jelezte, hogy megindultunk bulizni.
A cikk folytatódik, lapozz!