„Félrediagnosztizálás jellegzetesen két esetben fordul elő: gyermekkorban olyankor, amikor az autizmushoz jó nyelvi és intellektuális képességek társulnak, valamint felnőttkorban, hiszen a felnőtt pszichiátriai gyakorlatban kevéssé van jelen a fejlődési- hosszmetszeti képre építő diagnosztikus megközelítés.” – tájékoztat Stefanik doktornő. „Hazánkban sajnos kevés a jól képzett szakember, azonban fontos figyelembe venni, hogy hosszú ideig nem volt autizmussal foglalkozó szakemberképzés a felsőoktatásban. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán 2009 óta érhető el szakirányú továbbképzés a témában.” – teszi hozzá a szociálpedagógus. A felismerést követő terápia, az érintettek kezelése a kutatásoknak köszönhetően különösen nagy utat járt be. Mára olyan eszközök és speciális kezelések állnak rendelkezésre, amelyek segítségével igen jelentős mértékű javulás érhető el mind a korán, mind a későn felismert autizmus esetében. Ráadásul a korai életkorban megkezdett fejlesztés hatására a gyermekek gyakrabban mutatnak jelentős fejlődést. Életkortól függetlenül a cél a minél nagyobb önállóság kialakítása, az életminőség javítása, amely felveti a kérdést, hogy vajon milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon az autisták?
„Az autizmussal élőknek nincs könnyű dolguk” – mondja Csizmadia Edina, aki munkavállalási tanácsadóként a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segíti. „Az, hogy milyen típusú munkát tudnak vállalni, az természetesen függ az értelmi képességeiktől is, hiszen az autisták rendelkezhetnek kiemelkedő intellektussal, de emellett élhetnek értelmi sérültként is. Ami azonban általában jellemző, hogy jól tűrik a monotóniát, és kifejezetten szeretik az állandóságot. Rendkívül jól dolgoznak, és jól érzik magukat, ha állandóak a kollégák, és a feladat sem változik.” Magyarországon számos olyan munkahely van, ahol integráltan foglalkoztatnak autizmussal élő munkavállalókat. Az autizmus enyhébb megnyilvánulási formái esetén nem is minden esetben van tisztában a munkáltató azzal, hogy munkavállalója „más”. Abban az esetben azonban, ha a munkahelyi vezető ismeri a problémát és megfelelően kommunikálja azt a kollégáknak, nagyon hamar megszeretik autizmussal élő kollégájukat. Az autisták alapvetően nehezen alakítanak ki kötődést, de ha létrejön a kapocs, akkor roppant ragaszkodóak.
Magyarországon az utóbbi években 50%-kal nőtt az autizmusként diagnosztizált esetek száma
Budapest, 2014. április 2. – Becslések szerint ma Magyarországon a lakosság közel 1%-a, csaknem 100 000 ember érintett az autizmus valamely típusában.
