Ez a pont az évkörön a második aratás ideje, a hála és a lassulás pillanata, amikor a természet is befelé fordul, mi pedig vele együtt kezdünk otthonosabbá tenni mindent magunk körül.
Honnan ered a Mabon elnevezés?
A Mabon név meglepően fiatal: Aidan Kelly wicca szerző alkotta 1974-ben, amikor egy pogány ünnepnaptárt állított össze, és a walesi mitológia alakjáról, Mabon ap Modronról nevezte el az őszi napéjegyenlőséget. Korábban a nap egyszerűen az „autumn equinox”, vagyis az őszi napéjegyenlőség neve alatt szerepelt a modern pogány gyakorlatban. Érdemes tudni azt is, hogy maga a nyolcünnepes évkör rendszere 19–20. századi konstrukció,
Jacob Grimm munkásságából, majd a wicca hagyományból nőtt ki. A négy ismert kelta ünnep, az Imbolc, a Beltane, a Lughnasadh és a Samhain nem a napfordulókhoz és napéjegyenlőségekhez kötődött, és arra is kevés bizonyíték van, hogy a kelta népek külön megünnepelték volna az őszi napéjegyenlőséget. A mai Mabon tehát nem egy közvetlenül dokumentált ősi ünnep folytatása, hanem általános betakarítási szokásokból merítő, modern hagyomány, amely a hálaadás és a belső leltár energiáját helyezi a középpontba: ilyenkor nemcsak a kamránkat, hanem a lelkünket is átnézzük, és eldöntjük, mit viszünk magunkkal a sötétebb időszakba, és mit hagyunk hátra. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
