Juliánusz – ifjúság és hagyomány találkozása
A Juliánusz a latin Iulianus névből ered, amely vagy a Julius nemzetséghez tartozót jelöl, vagy a görög ioulos szóra vezethető vissza, amelynek jelentése „pelyhes állú, ifjú”, azaz a fiatalság, a frissesség képe társul hozzá. A név ritkább, de annál tekintélyesebb történelmi háttérrel bír. A magyar történelemből mindenképp meg kell említeni Magyarországi Juliánusz (közismertebb nevén Juliánusz barát) domonkos szerzetest a 13. századból, aki a Kárpát-medencéből keletre indulva felkutatta a magyarok őshazáját, a forrásokban „Magna Hungariá”-t. A névhez köthető még a késő római császár, Flavius Claudius Julianus (Julianus Apostata), aki műveltségéről és filozófiai érdeklődéséről volt ismert. A Juliánusz tehát egyszerre hordoz nemesi-eredeti rangot és az ifjúság szimbolikáját.
Személyiségelemzés: A Juliánusz név rezgése a számmisztikában sokszor a 7-es (belső bölcsesség, kutatóelme) és a 2-es (együttműködés, diplomácia) minőségeivel írható le. A név viselője gyakran intellektuális, nyitott, elegáns gondolkodású, aki szeret rendszerekben gondolkodni és összefüggéseket keresni. A béketeremtő attitűd, a finom, humánus megközelítés és a kulturális érdeklődés erősen megjelenhet nála. Árnyoldalként időnként túlzott analizálás vagy határozatlanság bukkanhat fel, amit egyértelmű célkijelöléssel könnyen felül lehet írni. A névhez illő színek a kék és a zöld, amelyek a tiszta gondolatot és a harmóniát támogatják; szerencseszámai lehetnek a 2 és a 7.
