Menyhért
A Menyhért a latin Melchior magyar alakja, melynek gyökere a héber „melech” (király) és „’or” (fény) szavakban kereshető. Jelentése ezért többnyire így adható meg: „királyi fény”, „fényes király”, „a király az én világosságom”. A hagyományokban Menyhért a bölcsek egyike; alakja az isteni útmutatást, a „vezető fényt” jelképezi. A név becézése magyarul kedvesen Menyus.
Híres névviselők: Lengyel (Menyhért) Melchior drámaíró és forgatókönyvíró, Lakatos Menyhért író, valamint Palágyi Menyhért filozófus és matematikus. A nemzetközi kultúrában a Melchior alak gyakori; a név ma is ritkább, különleges választásnak számít.
Érdekesség: számos vidéken ma is él a házszentelés szokása, ahol a pap szenteltvízzel hinti meg az otthont; a felírt C+M+B betűhármasban a középkor óta egyszerre van jelen a három király neve és a fohász rövidítése – mindkettőt ma érvényesnek tekintjük. Olvass még a témában
