Márton – a nap névadója
A Márton a latin Martinus névből ered, amely a Mars isten nevére vezethető vissza. A név jelentése: „Mars istenhez tartozó”, „harcos, vitéz”. A névhez legszorosabban Tours-i Szent Márton alakja kötődik, akinek története ma is inspirál: a legenda szerint Szent Márton a köpönyegét kettévágja, és felét egy didergő koldusnak adja, együttérzése pedig meghatározza a név erkölcsi üzenetét. A népi hagyomány azt is tudja, hogy amikor püspökké akarták választani, a libák gágogása árulta el a rejtekhelyét – innen ered a Márton-napi liba különleges szerepe.
A mai naphoz gazdag népszokásvilág tartozik. Márton-napon libát eszünk és az „újbor” kóstolása is ma történik – nem véletlen a mondás: „Aki Márton-napján libát nem eszik, egész évben éhezik.” A néphit időjárást is jósol: „Ha Márton napján a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál,” illetve „Ha Márton fehér lovon jön” (azaz havazik), „enyhe tél várható; ha barnán, akkor sáros, csapadékos.” Az óvodákban és iskolákban ma egyre több helyen lámpás felvonulások idézik meg a fényhozó Szent Márton történetét.
Híres Mártonok ma is sokan vannak: Márton Áron erdélyi püspök a humánum egyik ikonikus alakja, Fucsovics Márton teniszező a hazai sportélet büszkesége, Márton László író és műfordító a kortárs irodalom meghatározó szereplője, Nagy Márton közgazdász pedig a gazdasági közélet ismert arca. A becézések között a Marci, Marcika, Marcika, Mártika a leggyakoribbak. Olvass még a témában
Személyiséglenyomat: A név Mars-kötődése miatt a Márton-energiák tettrekészséget, bátorságot és védelmező attitűdöt hordoznak. Numerológiai-szimbolikában gyakran a 9-es minőség kapcsolódik hozzá: idealizmus, igazságérzet, mások szolgálata – pont, ahogyan Szent Márton együttérzése is sugallja. A Mártonokban ma is erős a vezetői potenciál, gyors reakciókészség és a kitartás; árnyoldalon előfordulhat türelmetlenség vagy makacsság, amit jó fókuszált célokkal ellensúlyozni.
