Szülőként jó ideje végzek tanév-értékelést. Ilyenkor szépen sorra veszem a gyerekeket, a tanárokat, az iskolát, a sportteljesítményeket, és persze önmagamat is mint szülőt. Ilyenkor természetesen nemcsak szülőként, hanem menedzserként is megkapom magamtól az értékelést. Bevallom, nem mindig kapok ötöst, sőt!
2/4 A nyolcadikos tinédzser – jelest kap
Ez az év nemcsak azért volt nagyon nehéz, mert tisztességesen lenyomta a nyolcadik osztályt, hanem azért is, mert volt felvételi vizsga, sportsérülés miatti leállás, kemény helyzetek, amiket nem egyszerű feldolgozni. Ő mégis végigcsinálta. Becsülettel tanult, készült minden dolgozatra, igyekezett megfelelni minden fronton. Ez az egész megspékelve a hormonok játékával, talán a legbonyolultabb, legnehezebb élethelyzet az ember fiatal éveiben.
Felvették abba a gimibe, ahova be szeretett volna jutni. Ezért nagyon büszke vagyok rá. Egyedül érte el, saját akaratából. Meg kell, hogy mondjam, nem igazán látok mostanában ilyen eltökéltséget. Na jó, lehet, hogy kicsit elfogult vagyok, de jó látni, hogy ilyen nehézségek közepette, tanárhiányban milyen keményen harcol a gyermekem azért, amit szeretne elérni. Egyértelműen jelest kap erre a tanévre.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!