Még az orvos-szexológusok sem jutottak dűlőre, hogy pontosan minek és hogyan kell történnie odalent a csúcspont eléréséhez. A Clinical Anatomy című szaklapban megjelent tanulmány alaposan kivesézi – pontosabban kihüvelyezi – a lehetőségeket. A tudományos háttér megismerése után neked is lehetőséged lesz tudatosabban szemlélni a testedet.
A női merevedési szervek
Az olasz Puppo családban nem tabutéma a szex, hiszen Vincenzo, az apuka, és Giulia, a lánya együtt kutatják a női orgazmus anatómiai elméletét. Értekezésükben korábbi vizsgálatok adatait is felhasználták, egészen a ’90-es évek közepétől.
Az összefüggések értékelésekor rájöttek, hogy nem beszélhetünk G-pontról vagy éppen vaginális orgazmusról – az azokat taglaló teóriák tehát csődöt mondtak.
A szakértők úgy vélik, hogy a „politikailag”, de legalábbis tudományos berkekben korrekt megnevezés a „női merevedési szervek”, vagy az eredeti jelzőt meghagyva a „női erektilis szervek” fogalma.
Az elmúlt 15 évben már ezeket emlegetik az orgazmus külső és belső forrását kereső kutatások, és akármilyen meglepő, egyelőre nem bocsátkoznak részletekbe, hogy vajon pontosan mit is takar ez a furcsa definíció.
Akkor egy nőnek is lehet merevedése?
Igen, nekünk is van olyan szervünk, amely szex során képes vérrel telítődve megmerevedni, s ezáltal érzékenyebbé válni.
A klitorisz, vagy más néven csikló nyilvánvalóan ebbe a kategóriába tartozik, ám mivel ennek a működése többé-kevésbé ismert, a tudósok ennek a máshol elhelyezkedő „párját”, esetleg „folytatását” keresik. A szexológusok olykor „klitorális göböket” említenek a hüvely felszínén, amelyek egyike is lehetne a G-pontként elhíresült képződmény.
Az elnevezésen való kattogásnak azonban nem sok gyakorlati haszna van a szexuális életre nézve, hiszen senki sem akar arról tanácskozni a partnerével, hogy a klitorális, vagy éppen a még idegenebbül csengő vesztibuláris göböcskék már készen állnak-e a bevetésre.
Úgyhogy most jöjjön az a rész, amit akár te is továbbgondolhatsz este…
G-pont nincs is!
A Puppo família két tagja elszántan érvel amellett, hogy G-pont márpedig nem létezik. A hüvely elülső falán található szivacsos rész, amely elvileg intenzív orgazmust vált ki, anatómiailag nem létezik – legalábbis eddig még nem sikerült megtalálni.
Ezt Dr. Amichai Kilchevsky, a Yale Egyetem orvosi karának munkatársa is alátámasztotta. „Szerintem nem sok urológus érvelne amellett, hogy a G-pont valóban létezik.
A nők számára sem hasznos, ha egyetlen pontként hivatkozunk az érzékenyebb területre, mivel sokkal inkább érstruktúrákról lehet szó, melyek kölcsönhatásban állnak egymással” – fejtegette a harmadik szakértő.
Arról nem is beszélve, hogy aki eddig nem találta meg a feltételezett G-pontot magán, lehet egyfajta kisebbrendűségi érzése… az eredmények fényében ráadásul minden ok nélkül.
Hiszen képletesen szólva senkinek sem jó nagy piros gömböt keresni ott, ahol kis kék kockáról van szó.