A szülőknek sem könnyű
Minden szülő rémálma, hogy gyermeke kórházba kerül, és nem tud segíteni neki, nem tud minden pillanatban jelen lenni, fogni a kezét és megnyugtatni. Azt gondolhatnánk, éppen ezért a szülők kifejezetten örülnek az önkéntes meseolvasóknak. Csakhogy nemcsak a kicsiknek, a szüleiknek sem könnyű megélni egy ilyen helyzetet, az önkénteseknek pedig az elutasításra is fel kell készülniük.
„Az egyik kisfiúnak ott volt a nagymamája is, aki kifejezetten nem örült az én jelenlétemnek. – emlékszik vissza Mara. Ha a szülők, nagyszülők elutasítóak, annak szerintem két oka lehet. Az egyik, hogy azt gondolják, az ő feladatuk, hogy mesét olvassanak a gyereknek, tehát ezt a szerepet más ne akarja elvenni tőlük. A másik, hogy a rokonokban gyakran van egyfajta tagadás, úgy tesznek, mintha nem is lenne olyan nagy dolog, hogy a gyerek kórházban van, és hogy egyébként sem annyira komoly a betegség. Közben látszik a testtartásukon, a beszédükön, hogy valójában rettenetesen félnek és borzasztóan érzik magukat ebben a helyzetben.” Az önkéntesnek persze ilyen esetben nem szabad megsértődni, hiszen lehet, hogy másik alkalommal, más gyereknek pont az ő meséje dobja majd fel a napját. A gyerekek pedig általában elég nyitottak.
„Nem szeppenek meg a meseolvasóktól – folytatja Gorove Erzsébet pszichológus. Egyébként is elég sok idegennel találkoznak itt, és viszonylag hamar felmérik, ki az, aki nem fogja őket bántani. Ebből a szempontból a meseolvasók szerepe elég hálás, hiszen nem okoznak nekik fájdalmat, tőlünk csak a pozitív élményt kapják.” Olvass még a témában
Szerző: Iliás-Nagy Katalin
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
