Ennek ellenére már találkoztam olyanokkal is, akik egy bálványuk nyomdokait követték, de valahogyan mégis a saját végcéljuknál kötöttek ki, ezzel is bizonyítva, hogy mindenkinek más sors van megírva. Számomra azok a személyek nyújtanak igazi inspirációt, akik a szabadság emócióját ébresztik fel bennem. De vajon mit jelent manapság szabadnak lenni? Ahhoz, hogy ezt érdemben meg tudja válaszolni, ki kellett kérnem mások véleményét, közöttük az egyik számomra ösztönző emberéét is.
A bölcsesség egyenlő a szabadsággal?
Emlékszem, kiskoromban a házunktól nem messze volt egy papír-írószer bolt, amit egy idős hölgy vezetett. Mindig szerettem hozzá bejárni, legfőképpen azért, mert az óvodával szemben helyezkedett el, és mikor rossz napom volt, Édesanyám bevitt, hogy valami aprósággal jobb kedvre derítsen. Ahogy cseperedtem, egyre többszőr jártam már be egyedül. Igazán azonban csak a tinédzser éveim alatt kezdtem el értékelni az ott töltött időt, hiszen ekkor már nem csak egy játékokkal, füzetekkel és édességgel teli álomvilág volt számomra, hanem egy hely, ahol ismertek. Az idős hölgy tisztában volt a családi hátteremmel, a nehézségekkel, amikkel küzdöttek a szüleim, és minden negatívitásnak köszönhetően az erényeinkkel is, főként, ami engem illetett, hiszen én kerültem hozzá igazán közel.
Számomra ő volt az első motiváló személy a szüleimet követően. Úgy tekintettem rá, mint egy jótündér keresztanyára, aki sosem tanácsot ad, csak felhívja a figyelmed arra, hogy birtokában van a képességnek, hogy helyes döntést hozz. Egy meghatározó kijelentését sose feledem: „Te egy bölcs ember vagy! Tudod miért? Mert a buta ember sosem tanul a hibáiból, az okos ember tanul a sajátjaiból, de a bölcs másokéból is! Tartsd meg ezt a jó szokásod, és a jövőben se akard mások útját járni.” De vajon elegendő bölcsnek lenni ahhoz, hogy szabad is lehess? Olvass még a témában
A tudás hatalma
A kíváncsiságom határtalan, legyen szó bármilyen témáról. Ugyan úgy bele tudom ásni magam az autószerelés világába, a programozásba, ahogyan a divat történelmébe, vagy éppen a lélek rejtelmeiben. Nem véletlen, hogy számtalan kultúra ragadt már magával, és áll hozzám közel a mai napig. Már kiskoromban is imádtam az idősebbek meséit hallgatni, és szinte azonnal meg is elevenedtek előttem a történetek, hála az élénk fantáziámnak. Ennek a tudásvágynak köszönhetően pedig megannyi emberrel ismerkedhettem meg, bár őszinte leszek, gyermekként sokkal nyitottabban álltam mindenkihez, mint a mai, félelemmel ittas világban. Pontosan ezért, nagyra értékelem azokat a személyeket, akik mernek nyitni más kultúrák felé, és a kíváncsiságuknak nem szabhat határt egyetlen földrajzi vagy társadalmi korlát sem.
