A kulcs talán nem is a nemzetiség, hanem a hozzáállás
Mi is próbálunk sokat utazni, de eddig nem volt negatív tapasztalatunk abból, hogy magyarok vagyunk, sőt sokszor meglepődnek, honnan jöttünk és érdeklődve kérdeznek arról, hol is van ez az ország. Persze, tudatosan teszünk is azért, hogy ne keltsünk rossz benyomást: igyekszünk megismerni a helyi szokásokat, próbálunk alkalmazkodni, figyelünk a kulturális különbségekre – én pl. mindig jó előre felkészülök nem csak az úti tervet illetően, hanem a legfontosabb tudnivalókat tekintve is.
Ehhez hozzájön még az is, hogy ha lehet, főszezonon kívül utazunk – nemcsak a tömeg és az árak miatt, hanem mert ilyenkor valahogy nyugodtabban lehet kapcsolódni az adott országhoz.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága tehát az, hogy nem a nemzetiség számít igazán, hanem a viselkedés: hogy mennyire fogadjuk el a helyi kultúrát, tiszteletben tartjuk-e a szabályokat, képesek vagyunk-e egyáltalán észrevenni, ha zavaróak vagyunk.
A YouGov adatai szerint például azok a turisták legnépszerűtlenebbek, akik „olcsón utaznak nagy tömegben” – függetlenül attól, hogy melyik országból jönnek. Ez is azt mutatja, hogy a baj gyakran nem az útlevél színe, hanem a mentalitás és amikor a kiadások nem találkoznak az igényekkel. Olvass még a témában
Szóval legközelebb, ha útra kelsz, vigyél magaddal egy kis nyitottságot, jó adag udvariasságot – és talán némi önreflexiót is. Mert lehet, hogy valaki szerint a britek hangosak, az amerikaiak túl közvetlenek, a kínaiak pedig tolakodóak – de mindannyian dönthetünk úgy, hogy nem illeszkedünk bele ezekbe a sablonokba.
