A 10 legnagyobb nevelési hiba, amit egy szülő elkövethet

A 10 legnagyobb nevelési hiba, amit egy szülő elkövethet

Címlap / Életmód / Család / A 10 legnagyobb nevelési hiba, amit egy szülő elkövethet

Életünk legnehezebb és legnagyobb feladata felneveli gyermekeinket. Ugyanakkor hatalmas felelősséggel jár, hisz kezeink közül kerül ki egy emberke, aki képes kell legyen egy boldog élet kialakításához. Ismerjük meg azokat a gyakori nevelési hibákat, amelyekre különösen oda kell figyelnünk:

Nem következetesnek lenni

Ha egyszer valamit szabad, máskor pedig ugyanazt a dolgot nem szabad, a gyerek előbb-utóbb felrúgja majd a szabályokat és semmisnek tekinti a szülői intéseket. Ezért nagyon fontos a szülői következetesség, elvégre a szülő szavahihetősége kerül veszélybe.
Ha tehát valamit tiltunk, vagy megengedünk, egyszerűen magyarázzuk el miért kell ennek így lennie és azon túl minden alkalommal tartsunk ki e mellet. Figyeljünk arra is, hogy a mindkét szülő ugyanazon a véleményen legyen, a gyerek ne tudjon kibúvót találni.

Nem dicsérni

A gyerekeknek szükségük van folytonos megerősítésre és dicséretre, ha úgy érzik valamit jól csináltak. Ez visszajelzés nekik, hogy jó úton haladnak és fontos emberkék. Ez ad nekik önbizalmat, így könnyebben veszik az akadályokat és jobban szocializálódnak.
Azok a gyerekek, akiket gyerekkorukban nem dicsértek, nagyobb eséllyel válnak önbizalomhiányos felnőttekké, amely kihathat életük számos területére. Persze ok nélkül, elfogultan soha ne dicsérjünk, ha úgy véljük méltatlan lenne a dicséret, inkább finoman magyarázzuk el hogyan tehetné jobbá azt, amin mesterkedik.

Kényeztetve szeretni

A gyerekek feltétel nélkül szeretnek, a szülők úgyszintén. Néha azonban helytelen módon mutatjuk ki. Az igazi szeretet és a kényeztetés közt hatalmas különbség van.
Ha egy gyereknek mindent megadunk, azzal csak felszínes érzéseket állítunk fel benne. Egy gyerek azt a személyt szereti, akit tisztelhet és aki határokat állít fel neki – aki ha kell szigorú, de ha kell kedvesen megöleli és megdicséri.

Szerepcsere: elfeledni ki a felnőtt és ki a gyerek

A gyerekeknek szükségük van a biztonság és a védelem érzésére, szülőre van szükségük, nem pajtásra. Egy felnőttnek ezt kell sugároznia, nem mehet át gyerekbe és adhat túl nagy hatalmat a gyermekének.
Ez aláássa a gyerek szülő iránt érzett bizalmát. Ha a kicsi felnőttnek érzi magát, az túl nagy teher neki, még akkor is ha látszólag élvezi. Éreznie kell a szülő tapasztalatát és bölcsességét, egyszóval példaképre van szüksége.

Nem játszani vele

A gyerekek játszással tanulnak, így készülnek fel a világra, itt élik ki érzéseiket és találkoznak kihívásokkal. A szülők a játék során észrevétlenül rengeteg mindent megtaníthatnak a gyerkőcöknek (logikát, szókincset, kreativitást), ugyanakkor ők is jobban megismerhetik gyermeküket – sokszor a kicsik játékkal mondják ki a problémáikat, félelmeiket.
Nem legutolsó sorban pedig fontosak a közös élmények, a nagy nevetések. Ne hagyd ki a gyerekeddel való játékot, rövid időn belül rájössz milyen remek ajándékai vagytok egymás életének!

Félelemmel nevelni, nem tényekkel

Könnyű módszernek tűnik fenyegetni és félelmet felállítani a gyerekben. Sok szülő számára kényelmes megoldása a szabályok betartatásának. Ám ezzel csak gátlásokat, félelmet és bátortalanságot keltünk a kicsiben, ahelyett, hogy reális magyarázatot adnánk neki. 
Igaz ez a fizikai bántalmazásra is. Azzal, hogy „kikapsz-szal” fenyegetőzünk, a kicsi csak elfordul tőlünk és nagyfokú félelem fejlődik ki benne, de a lényeget vajmi kevéssé értette meg. 

Nem adni intellektuális kihívást neki

Az óvodában, iskolában persze érik intellektuális kihívások a gyereket, de ez nem elég. Ügyességét, tehetségét igazán akkor tudja megmutatni, ha már otthon is foglalkozunk vele (logikai játékokkal, alapvető számolással, egy alapvető általános műveltség megtanításával).
Ne legyenek persze hatalmas elvárásaink, de fontos, hogy érezze, hogy az életben dolgozni kell és vannak célok, amelyeket el kell érni.  

Határok és szabályok nélkül

A szülő kötelessége megmutatni gyermekének a helyes utat, és ezt már a legzsengébb korban el kell kezdeni. Hiába édes a pici, értenie kell, hogy mi az amit szabad és mi az amit nem.
Ha nem fektetünk le szabályokat, biztosra vehetjük, hogy elszabadul a „pokol”. Állítsunk fel ezért ellentmondást nem tűrően határokat és azt következetesen tartassuk be a kicsivel. Ha ellenkezik vagy megszegi azt, szabjunk ki kisebb büntetéseket, hogy érzékeltessük tetteinek a következményét.

Mindentől megvédeni

Azzal, hogy megvédjük őt a széltől is, megakadályozzuk abban, hogy megértse az ok okozatokat. A negatív következményeket is vállalnia kell, hogy megismerje hogyan is működik ez a világ.
Azokat a felnőtteket, akiket gyerekkorukban túlságosan védtek és elsimítottak az útjukból minden akadályt, könnyebben és mélyebben érik majd a csalódások.

Leckéztetni, nem beszélgetni

Az egyik legelterjedtebb nevelési hiba. A gyerekek nem szeretik az előadásokat, ilyenkor a szülő hangja alapzajjá válik és elsuhan fülük mellett minden szó. Az hogy milyen „bajt” csináltak, az utolsó dolog, amit hallani akarnak.
Ellenben pozitívan reagálnak, ha a szülő megbeszélni velük a problémákat és meghallgatja őket. A beszélgetés során is rá lehet vezetni őket arra, mi ilyenkor a helyes út, a legjobb viszont ha ők maguk mondják el, szerintük mi volt a gond.

VIDEO Melyik színt utálod a legjobban?

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!