Egészség / Életmód / Lélek

A legmagányosabb korosztály: nem az, akit gondolnál

A legmagányosabb korosztály: nem az, akit gondolnál

Kampányt indít a brit kormány, hogy megszüntesse a magányossághoz tapadt stigmát, ami gyakran okozza azt, hogy az emberek bűntudatot éreznek az egyedüllét miatt, és nem is mernek társaságot keresni.

A szemléletváltásra pedig nagyon is szükség van: egy vizsgálat szerint a 18 és 24 év közöttiek vallják magukat a legnagyobb eséllyel magányosnak, szociológusok pedig egy ideje már igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy az egyre elszigeteltebb, magányos egyénekből álló közösség tagjai mind mentálisan, mind fizikálisan rosszabb állapotban lehetnek mint azok, akik közösségbe járnak.

A közvélemény-kutatásból kiderült azt is, hogy a legtöbben azért nem keresnek társaságot a magányosság érzése ellenére sem, mert nem akarnak mások terhére lenni.

A megkérdezettek 75%-a azt mondta, hogy bár van, akire számíthat, mégsem beszél senkinek sem arról, hogy elszigeteltnek érzi magát.

A 2194 felnőtt bevonásával készített felmérés azt mutatta, hogy az idős emberekkel kapcsolatos sztereotípiáik ellenére a 18 és 24 év közötti fiatalok voltak azok, akik a legnagyobb valószínűséggel nevezték önmagukat magányosnak – megdöbbentő mértékben, 75%-ban mondták azt, hogy egyedül érzik magukat. Ezzel szemben az 55 éves és idősebb emberek 63 százaléka azt mondta, hogy soha nem érzi magányosnak.

Szintén fontos adat, hogy a legtöbb magányos a városi lakosság körében kerül ki: azok közül, akik önmagukat magányosnak vallották, 56% nagyobb településen élt.

A közösségi média nem jelent megoldást

A vizsgálat elemzése során kiemelték, hogy bár a fiatal korosztály jellemzően sok időt tölt a közösségi médiában, a posztok, lájkok, de még a szöveges üzenetek sem váltják ki a személyes kapcsolatokat: a szemtől szembeni találkozás, vagy legalább a telefonos beszélgetés elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az emberek kevésbé érezzék magányosnak magukat.

Ugyanakkor a közösségi média bújása kimondottan rosszat is tehet a magányosok hangulatának: ha valaki itt keres támogatást, de a posztjaira viszonylag kevés, vagy semmilyen reakció nem érkezik, akkor attól még inkább elszigeteltnek érezheti magát, és összességében lehet, hogy rosszabb lesz a hangulata, mintha eleve nem is ment volna fel a közösségi oldalra.

Ráadásul, mivel a közösségi médiában mindenki a legjobb arcát mutatja, sokan azt is érezhetik, hogy ők az egyetlenek, akik magányosnak érzik magukat, és még kevésbé lesznek nyitottak arra, hogy segítséget kérjenek, társaságot keressenek.

Itthon sem jobb a helyzet

A Cambridge-i Egyetem kutatói még 2011-ben készítettek egy kutatást hasonló témában, amelyben Európa 25 országát, köztük Magyarországot is vizsgálták. Ebben a magyarországi, 30 év alatti megkérdezettek 9,6 százalék mondta azt, hogy gyakran érzi magányosnak magát, így a magyar fiatalok a negyedik legmagányosabbak lettek. Szakértők szerint ennek oka többek között az is, hogy a középiskola után gyakorlatilag megszűnnek az irányított szociális programok, a kreditrendszer bevezetése óta már az egyetemeken sincsenek állandó csoportok.

A hazai helyzetet súlyosbítja, hogy a britekkel ellentétben nálunk még az idősek sem boldogabbak: a 60 év felettieknek 21,1 százalék mondta, hogy gyakran magányos.

A kifejezetten magas arány oka valószínűleg az, hogy itthon még gyerekcipőben járnak azok a kezdeményezések, amelyek Európa más országaiban már egyre elterjedtebbek, és amelyek igyekeznek közösségi eseményekre csalni a sokszor magányosan otthon ülő időseket is.

Képek forrása: unsplash.com

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást