Tudom, ez nem ellenem szól. Ez egy természetes, sőt, hasznos és szükséges folyamat, de néha mégis olyan érzésem van, mintha ugyanahhoz az úthoz teljesen más térképet kaptunk volna.
Nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Jeffrey Bernstein pszichológus és szülői coach szerint 3 fő oka van annak, hogy a gyerekek – később akár felnőttként is – eltávolodnak a szüleiktől. Ráadásul az okok hátterében nem feltétlenül nagy, családi törések állnak, hanem gyakran sok apró, észrevétlenül ismétlődő dolog.
Az érzelmi biztonság fontosabb lesz, mint a családi kötelesség
A kamaszkorral együtt jár az identitáskeresés és vele együtt az érzékenyebb lelkivilág is. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy bizonyos családi helyzetek, „beszólások” vagy viselkedésminták mélyen bántóvá válnak még akkor is, ha a szülőknek sosem voltak velük ilyen szándékaik. Olvass még a témában
Bernstein megállapította, nagyon sok fiatal felnőtt számol be arról, hogy a szülők lekicsinylik a korábbi, számukra fájdalmas élményeket. Például egy nő elmesélte, hogy testvére évekig érzelmileg bántalmazta, a szülei viszont ezt csak „testvéri civódásnak” tekintették. Ő viszont ebből komoly önbizalomhiányt vitt magával a felnőtt életébe.
Szóval ezekben a helyzetekben kapcsol be az, amit mi, szülők gyakran félreértünk: amikor a gyerek visszahúzódik, nem feltétlenül a harag vezérli, hanem sokszor az önvédelem. Egyszerűen csak biztonságban akarja érezni magát – és ehhez néha már távolságra van szüksége.
