A szerelem buktatói
Már egész fiatalon megérezzük a szerelem ízét. Ugyanolyan részünk, mint bármilyen fizikai szükségletünk. Amikor pedig először átéljük úgy igazán, akkor pedig a rabjaivá válunk, szinte függői leszünk. Ekkor beindul a gépezet és kialakul egyfajta igény a párkapcsolatra, mely során megtapasztalhatjuk a szerelmet, ám ezzel együtt az első csalódásokat is. Ezeken mindenkinek át kell esnie, ahogy a mondás is tartja, sok békát kell megcsókolni a herceg előtt. De ezek a békák sem békák, sőt, valakinek a hercegei lesznek, csak éppen a mi életünkben kapnak efféle jelzőt.
A szerelemnek az összes rózsaszín, csöpögős oldala mellett, számos buktatója van. Főleg, ha nagy, őszinte és igaz szerelmekről beszélünk. Nem mindig a napos oldalról szól, mert a szerelem egyet jelent azzal, hogy kitárulkozunk a másik előtt, testileg és lelkileg is. Megismerjük a másik minden egyes porcikáját, beleszeretünk a tökéletlenségébe és betekintést nyerhetünk egymás sebezhető oldalába is. Nincs ennél teljesebb érzés a világon.
Viszont ezzel együtt sok olyat is tapasztalhatunk, ami rajtunk ejt sebet és csalódunk magunkban és a másikban is. Egy idő után, jó pár csalódást kipipálva, pedig megtanuljuk, hogy a szerelem néha hatalmas fájdalommal is jár. Ez pedig magával hozhat egyfajta félelmet is az érzéstől, ami akár elzárhat minket egy új párkapcsolat kialakulásától. Kifogásokat pedig emberi mivoltunkból adódóan remekül gyártunk, így a szerelemre is találtunk párat:
A szerelemnek az összes rózsaszín, csöpögős oldala mellett, számos buktatója van. Főleg, ha nagy, őszinte és igaz szerelmekről beszélünk. Nem mindig a napos oldalról szól, mert a szerelem egyet jelent azzal, hogy kitárulkozunk a másik előtt, testileg és lelkileg is. Megismerjük a másik minden egyes porcikáját, beleszeretünk a tökéletlenségébe és betekintést nyerhetünk egymás sebezhető oldalába is. Nincs ennél teljesebb érzés a világon.
Viszont ezzel együtt sok olyat is tapasztalhatunk, ami rajtunk ejt sebet és csalódunk magunkban és a másikban is. Egy idő után, jó pár csalódást kipipálva, pedig megtanuljuk, hogy a szerelem néha hatalmas fájdalommal is jár. Ez pedig magával hozhat egyfajta félelmet is az érzéstől, ami akár elzárhat minket egy új párkapcsolat kialakulásától. Kifogásokat pedig emberi mivoltunkból adódóan remekül gyártunk, így a szerelemre is találtunk párat:
„Nincs szükségem senkire, jól elvagyok egyedül”
Tökéletes, ha valaki így gondolja, mert ez az origója annak, hogy ne függőségből élj párkapcsolatban. De tedd fel magadnak a kérdést? Igaz ez? Ha igen, akkor szuper és nem is kötelező ennek változnia, de van, amikor csak önbecsapásról van szó. A háttérben állhat félelem, önbizalomhiány és bizonytalanság abban, hogy nem fogod megúszni sérülésmentesen a szerelmet. Ez utóbbi szinte biztos, de minden sérüléssel együtt, a lehető legjobb élményektől foszthatod meg magad, ha kihagyod.
Olvass még a témában
„Úgyis el fog hagyni, akkor meg minek belekezdeni.”
Természetes, ha félünk attól, hogy elveszítünk egy számunkra fontos személyt. Azonban, ha így állnánk hozzá mindenhez, akkor gyakorlatilag felkelni se lenne érdemes. Senki sem tudhatja, hogy miként végződik majd egy szerelem. Lehet, hogy a sírig együtt lesztek majd, de az is elképzelhető, hogy csak egy bizonyos útszakaszon kíséritek el egymást. De ez még nem jelenti azt, hogy az az útszakasz ne lenne tele csupa jóval. Légy bátor és szerelmes!
A cikk folytatódik, lapozz!
