Család / Életmód

Így tanítsd meg a kutyádat póráz nélkül sétálni

Így tanítsd meg a kutyádat póráz nélkül sétálni

Nálunk a kutya ténylegesen családtag: csak olyan nyaralás jöhet szóba, ahova magunkkal tudjuk vinni, vagy ha egész napos programunk van, akkor inkább levisszük a szülőkhöz, akik szintén sajátjukként szeretik. Amikor kutyát vállaltunk, biztosak voltunk benne, hogy mindent szeretnénk neki megadni, és ebbe beletartozik a lelki kiegyensúlyozottság is. Kutyák esetében ugyancsak sokrétű ez a kérdés, de annyi biztos, hogy nekik tudniuk kell: otthon nem ők a falkavezérek. Személy szerint nem vagyok híve az „agyonoktatott” kutyáknak, és a mi kis tacskónk nem is az a fajta, amelyik őrült örömmel osztogatja a pacsikat, az agilityre pedig testfelépítéséből adódóan sem igazán alkalmas.

Ennek fényében azt tartottam fontosnak, hogy az alap dolgokat nagyon jól megtanulja, de semmit nem tanítottam neki, ami az én szemszögemből nem kötelező. Tudja, mit jelentenek a „marad”, az „ül”, a „gyere” vezényszavak és ezen kívül rengeteg nevet, kifejezést és kérdést megismert (pl: Éhes vagy? Ki jött? Kimész pisilni? Gyere, megyünk! stb.). A kifejezések, kérdések után egyértelmű reagálással válaszol, pl. odamegy az ajtóhoz, ha pisilnie kell. Ugyan ezeket sosem tanítottam külön neki, megtanulta a kifejezetéseket a rendszeres ismétléseknek köszönhetően. A három nagyon lényeges vezényszót viszont mélyen elültettem benne. Talán ennek is köszönhető, hogy bárhol, bármikor nyugodtan el merem engedni.

Primorac91/istockphoto.com

Hogyan csináltuk?

  • Először is a szobában és az udvaron, majd a későbbiekben hosszú pórázon gyakoroltuk a „gyere” vezényszót. Ezt a későbbiekben összekötöttünk az „ül” és a „marad” vezényszóval is. A helyes végrehajtást mindig jutalomfalattal és dicsérettel díjaztuk. Amikor már biztosan szót fogadott és tökéletesen megértette, mit várunk tőle a vezényszavak elhangzása után, akkor hagytuk el az otthonunk határait. 
  • Amikor odakinn is elkezdtünk gyakorolni, arra figyeltünk, hogy semmi ne terelhesse el a kutyánk figyelmét. Ahogy a gyermekek, úgy a kölykök is nagyon kíváncsiak és minden után érdeklődnek, hiszen minden új nekik. Úgy döntöttünk, egy nyugodt erdőszélen gyakorlunk tovább, ahol nincsenek autók, más kutyák és a környéken állatok sem találhatóak. Így is bőven elég volt megküzdenie a többi ingerrel és ránk figyelnie. 
  • A szabadtéri gyakorlást próbáltuk úgy időzíteni, hogy a kutyánk kellően fáradt legyen ahhoz, hogy ne akarjon szaladgálni, „rendetlenkedni”, viszont annyira ne legyen kimerült, hogy képtelen legyen koncentrálni. Ezt a nyugodt állapotot úgy sikerült elérnünk nála, hogy először kicsit bejártuk pórázon a környéket, hagytuk, hogy elvégezze a dolgát, körbeszaglásszon. Majd rövid pórázra véve gyakoroltuk a sétát, a megismert vezényszavakat és néhányszor póráz nélkül a behívást. 

Fontos megjegyezni, hogy ahogy mi magunk elfáradunk a feladatainkban, úgy ez alól a kutyáink sem kivételek. Egy kölyökkel bőven elég 5-10 percet tréningezni egy alkalommal, mert később egyre inkább ellenáll majd és nem tud odafigyelni – és ennek csak konfliktus lehet a vége.

A cikk a következő oldalon folytatódik hasznos tippekkel. Kattints ide a lapozáshoz >>

1 2

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást