Ingyenes próbaverzió a plasztikai sebészhez
Talán a legveszélyesebb funkciót a szűrőkben az interaktív csúszkák megjelenése hozta el. Ezek a kis szabályozók lehetővé tették, hogy kedved szerint átméretezd az orrodat, vagy megnöveld az ajkaid volumenét.
Mintha csak egy videójátékban építenéd fel a legtökéletesebb karakteredet!
Lauren A. Miller ugyanakkor figyelmeztet: ezek a „sliderek” valójában a plasztikai beavatkozások próbaeszközeivé váltak. Azzal, hogy a telefonunk kijelzőjén pár másodperc alatt elérhetjük a vágyott változást és kitörölhetjük megjelenésünkből a vélt vagy valós hibáinkat, szinte játékosan komolytalanná tettük a szépészeti beavatkozások súlyát. Olvass még a témában
Újévi számhoroszkóp: ez a szám képviseli a csillagjegyedet és így segít téged
Az új kapcsolatodban ugyanazokkal a problémákkal szembesülsz, mint a régiekben? Komoly oka lehet
Többet fogyott, aki sütit reggelizett: megdöbbentő tanulmány
Mi volt a legrosszabb személyes higiénia, amivel életedben találkoztál?
Ez a játék azonban odáig vezetett, hogy a fiatalabb generációk számára a szépészeti beavatkozások egyfajta hétköznapi kiegészítővé váltak – főleg a mai korszerű, injekciós kezelések világában.
A folyamat ugyanakkor mély nyomokat hagyhat az önbecsülésünkön is, függetlenül attól, hogy végül igénybe veszünk-e bármilyen szépészeti kezelést. Amikor órákat töltünk egy olyan arc bűvöletében, amit csak a pixelek hoztak létre, a valódi tükörképünkkel való találkozás fájdalmas csalódássá válhat.
Ennek a jelenségnek a szakértők már nevet is adtak és „Snapchat-diszmorfiának” nevezték el. Ez az az állapot, amikor valaki mindenáron a saját, szűrővel módosított fotójára akar hasonlítani a valóságban is.
A baj ott kezdődik, hogy az agyunk elkezdi alapértelmezettnek tekinteni a simított bőrt és a természetellenesen nagy szemeket. Emiatt a normális, emberi jegyeket (pl. a látható pórusokat, a ráncokat vagy az aszimmetriát) hibának kezdjük érzékelni.
A Meta ugyan bejelentette, hogy a legtöbb kiterjesztett valóságon alapuló szűrőt eltávolítja a platformjairól, de a szakértők szerint ez nem fogja megoldani a problémát.
A vágy az „Instagram-arc” után már mélyen beépült a kollektív tudatunkba.
Ha az alkalmazáson belül nem tudunk csalni, egyszerűen átköltözünk a külső képszerkesztő programokba, ahol a retusálás még láthatatlanabbá és nehezebben tetten érhetővé válik.
Úgyhogy a megoldás ezúttal sem a tiltásban, hanem a tudatosságban rejlik: meg kell tanulnunk újra látni és szeretni a saját, szűrök nélkül arcunkat, és felismerni, hogy a digitális tökéletesség valójában egy unalmas és lélektelen illúzió.
