Egy esküvő sokkal több, mint jogi egyezség: két ember szövetségének és szerelmének ünneplése, ami az egyik legrégebbi tradíció. Mint ilyennek, természetesen számos változata él a világban, és némelyik szokás egészen meglepő lehet.
Koreai kacsa
A hagyományos koreai esküvőkön egykoron szokás volt, hogy a menyasszony egy libát vagy egy kacsát ajándékozott jövendőbeli férje anyjának.
Mivel ezek az állatok egész életükre választanak párt maguknak, a szokás a menyasszony hűségét és elkötelezettségét jelképezte vőlegénye iránt.
A modernebb ceremóniákon persze már nem ilyen egyoldalú a helyzet: manapság a párok fából készült szobrocskát cserélnek egymás között a menyegzőjükön.
Fűrészelő németek
Németország bizonyos területein nem kímélik a fizikai munkától sem a fiatal párt, akiknek egy farönköt kell együtt kettéfűrészelniük a násznép szeme láttára.
A rituálé azt jelképezi, hogy a pár képes lesz majd együtt dolgozni a céljaikért, és közös munkával leküzdeni az előttük álló akadályokat.
Kétségtelenül szép hagyomány, bár menyasszonyi ruhában fát fűrészelni biztosan nem a legkényelmesebb dolog.
Skót maszatolás
A skót szokás szerint a nagy nap előtti estén a menyasszonyt és a vőlegényt az udvarra viszi a család és a barátok, majd alkohollal locsolják meg őket, és melaszt, hamut, tollakat és lisztet szórnak rájuk.
A ceremónia állítólag azért született, hogy szerencsét hozzon és távol tartsa a rossz szellemeket, de azért mi nem kifejezetten erre a szépségrutinra vágynánk az esküvő előtti napon.
Az indiai vőlegény cipője
Indiában nincs könnyű dolga a vőlegénynek, ha választott arájának lánytestvére is van.
A tradicionális indiai esküvőn ugyanis a menyasszony testvérének el kell lopnia a vőlegény cipőjét, amikor az az esküvői sátorba lép, és csak akkor kaphatja azt vissza, ha megvesztegeti leendő sógornőjét.
Amíg a tranzakció nem jön létre, azaz a vőlegény vissza nem szerzi a cipőt, addig nem hagyhatja el a sátrat.
Dél-Afrika tüze
Egy dél-afrikai szokás szerint a menyasszony és a vőlegény szülei parazsat hoznak a saját, otthoni tűzhelyükből, és azt a friss házasok tűzhelyébe helyezik.
A tradíció azt jelképezi, ahogy a két fiatal a gyerekkorukból hozott szeretet tüzét átülteti a saját otthonukba, és egy új otthon melegét teremtik meg belőle.
Ausztrál kavicsok
Ausztráliában a hagyományos esküvőkön előkerülhet az úgynevezett „egység tál”, ami többnyire egy mutatós kis edényke.
A szertartás kezdete előtt a vendégek mindegyike kis kavicsokat, köveket kap, amit az esküvő alatt magánál tart, majd a ceremónia végén a tálba helyezi azt, amit az ifjú pár az esküvő után hazavisz magával.
A pozitív energiával feltöltött kövek ezután mindig emlékeztetik őket a barátok és a családtagok jelenlétére és támogatására, amit az esküvőjükön kaptak tőlük.
