Segít a belső monológ
Ha az udvariasságot megkívánó helyzetekre előre fel tudod készíteni a gyereket, az máris sokat segít neki, hogy helyén kezelje az érzelmeit, ne kelljen elnyomnia őket és ez ne merítse ki teljesen. Ha a gyerkőc egyáltalán meg tudja nevezni, hogy csalódott, az máris sokat segít, hogy megfelelően kezelje az érzéseit és a megfelelő reakció ne merítse ki.
Természetesen ezt nem kell hangosan kimondania, de ha magában el tudja mondani, hogy nem örül a nagyi ajándékának, azonban nem most van az ideje annak, hogy ennek hangot adjon, később viszont segítséget kap, akkor az önkontroll kevésbé lesz számára megfelelő. Hiszen nem letagadnia kell az érzéseit, csak megvárnia, hogy a megfelelő helyen és időben beszélhessen róluk.
Ha ez sikerül – tehát például a gyerek udvariasan megköszöni a nagymamának a zoknit, és később neked, nyugodt hangon el tudja mondani, hogy csalódott miatta – akkor természetesen ne maradjon el a jutalom sem!
Olvass még a témában
Ne feledd, hogy ez egy gyakorlat, ahol a pozitív visszacsatolás legalább olyan fontos, mint az, hogy megfelelő környezetet teremts arra, hogy a gyerek beszélhessen az érzéseiről – mondják a szakértők. Biztosítsd róla, hogy büszke vagy rá, amiért udvariasan viselkedett, biztos, hogy ezzel nagyon boldoggá tette a nagymamát, és most közösen kereshettek valami megoldást arra, hogy ne érezze csalódottnak magát.
