Kezdeményezek
Messze lakom a családomtól, három különböző városban élünk, így a kapcsolattartás nem mindig könnyű. Előfordul, hogy napokig nem hallok felőlük, azonban a karantén különös módon egy kicsit közelebb hozott minket egymáshoz – legalábbis virtuálisan.
Azóta sokkal többször kérdezzük egymástól, hogy hogy van a másik, sokkal jobban odafigyelünk egymásra, vagy egyszerűen csak többször fordul elő, hogy egy videót, egy linket vagy egy fotót küldünk a másiknak.
Észrevettem magamon, hogy minél nagyobb a távolság, minél ritkább a kommunikáció, annál nehezebb megtenni az első lépést. Ha vége a bezártságnak, megfogadom, hogy kezdeményezek, több találkozást és családi összejövetelt szervezek, de felkeresek olyan barátokat is, akiktől csak a távolság vagy a szürke hétköznapok sodortak el. Olvass még a témában
