A kommunikáció halála – jelképekben, szmájlikban

A kommunikáció halála – jelképekben, szmájlikban

Címlap / Életmód / Egészség / A kommunikáció halála – jelképekben, szmájlikban

Én magam, nem vagyok híve a rajzolt és írott jelképek istenítésének, mert szerintem ez a közlési forma azoknak való, akik lusták foglalkozni a szavakkal, betűkkel, akik csak felületesen kívánnak megélni egy eszmét, egy érzést, akik lélekben annyira egyszerűek, mint a faék. Ugyan ezt gondolom a kommenteknél az indokolatlanul és sűrűn használt rövidítésekről, hangulatjelekről.

Például: a peace jel

A hatvanas években nagy divat lett a “peace jel, majd utána folyamatosan jelentek meg az egyéb, egyszerű és népszerű, mindenki számára érthető rajzocskák.

A béke nagyon szép eszme. A hippi korszak, melyben virágkorát élte, vadregényes és forradalmi. John Lennon – aki roppant éles elméjű volt – rakott mögé tartalmat tetteivel, elhivatottságával, jó időben mondott szavaival. Mára ez már csak egy divatjamúlt tetoválásminta, vagy divatos fülbevaló-, táska mintázat.
Miért? Mert csak a jelkép maradt a nemes ideológiából – azaz, nincs mögötte aktív agy. Ezt kihasználva sokan, az elfelejtett háttér információt hordozó jelkép mögé manipulatív magyarázatokat raknak. Ilyen például az, mely elmagyarázza, hogy a peace jel közepe egy csirkelábat szimbolizál, mely sátánista jelkép.

Jelképekről általában

A jelképek szerepe az lenne, hogy kihasználva agyunk alapos tudását, gondolatiságát, összefoglaljon egy, az emberiség számára fontos dolgot, – mely tartalmat egymásnak megtanítunk – segítségül hívva az asszociáció lehetőségét.
Ámde, minél kevesebb tudás van az agyunkban a világról, annak működéséről, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ezt az asszociációt manipulatív emberek fogják irányítani, saját céljuk elérése érdekében. Olyan csapda ez, amiből csak agyunk újraélesztésével fogunk tudni kimászni. De hogyan?

Civilizációnk betegsége: az agyhalál

Azzal gyorsult fel a lustaság imádata, hogy megjelentek a mobilok. Nem akartuk megjegyezni édesanyánk telefonszámát, nem akartuk megjegyezni a rövid bevásárló listát, mert csak haza kellett telefonálni, hogy mi hiányzik. Hiszen van más, sok információ, mellyel agyunkat terhelhetjük. Megvettük az első számítógépet.
Ekkor szabadult el a pokol, mert a tudást felváltotta a ,gugli’. Elménk alapfunkcióit ütötte ki a technika a kezünkből. Agyunk után, csak egy lépés volt nyelvünk sorvadása. Idegen szavak által karaktereken, gondolatok rövidítésén, fontos érzelmek kimutatásán spórolunk. Ha kell, ha nem.

Nyelvünk sorvadása

Képzeljük el, hogy olyan országban vagyunk, aminek nyelvét nem beszéljük. Szeretnénk eladni portékánkat, hogy az árán élelmet vegyünk, szeretnénk elmondani az orvosnak hol és hogyan fáj, de nem tudjuk, mert nincsenek megfelelő, vagy megfelelően árnyalt szavaink. Ezért anyagi és egyéb téren komoly hátrányokat szenvedünk.
Ennek a folyamatnak a közepén vagyunk most. A rossz kommunikáció már most kapcsolatrombolóan nagy problémát jelent a korosztályok, házastársak, szomszédok között. Elég ijesztő jövőkép egy atomjaira hullott társadalom, ahol az emberek kezében csak tőmondatok, jelképek és rövidítések vannak.

Van remény

Persze, tudom, a világ felgyorsult, és válság van, nem csak gazdasági, hanem erkölcsi és intellektuális is. De miért kell a szavakon spórolni? Azt még nem adóztatják, ha csak nem vagy író. Adjuk meg a kommunikációnak járó tiszteletet és használjunk szavakat, melyeket az anyatejjel szívtunk magunkba.
Biztonságot, érzelmi, értelmi szabadságot ad. Vágyunk is rá, hiszen József Attila, Óh szív! Nyugodj! című versikéjét ezrek imádják, leginkább gyerekeink, dal formájában – pedig szófűzés és kiejtés szempontjából tán az egyik legnehezebb szöveg.

Próbáljuk ki…

Próbáld ki családodon azt, hogy három-négy órán keresztül nem beszélsz, csak mutogatsz, bólogatsz. Az első óra nem lesz feltűnő senkinek, a második órában megmosolyognak, a harmadikban már csak figyelnek téged, de a negyedik környékén el fognak szabadulni az indulatok.
Benned is, és családtagjaidban is. Az én családom egyik fele sírt, a másik dühöngött, mert hirtelen eltűnt az eszköz, ami élhetővé teszi napjainkat, társadalmunkat. Próbáld ki azt a ,varázs szót’ is, amikor nem tudsz pontosan fogalmazni, hogy: értsd jól!

Mindent a maga helyén kell kezelni

Imádom a számítógépemet, imádom a mobilomat, szeretek ,szmájlit’ rakni egy beszélgetés végére, a hippi korszak életem része apám által, sőt, még ,facebook-könyököm’ is van (bőrkeményedés a sok monitor előtti támaszkodástól).
Mégsem akarom, hogy kivegyék a szóforgatás és az igazi, megbízható tudás fegyverét a kezemből, mert azzal bármit képes vagyok elérni… akár egy jó frizurát is a fodrásznál 🙂
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást