Mindenki tudja, hogy voltak gulagok, mégis szinte mindenki számára ködös az egész fogalom. Míg Auschwitz kapcsán mindig felmerül a szervezett, átgondolt népirtás – mert bizonyos „fajok” kiirtása volt a cél – addig a gulag fogalmánál a népirtás esetlegességet sugall. Jó, ha tudjuk, hogy gulag már a cári Oroszország idejétől fogva volt, 1960-ig – és azután is, csak más keretek között. Az adatok elképesztőek. Becslések szerint 20 millió ember halt meg ezeken a helyeken. 1937-ben – többnyire politikai okokból – 8 millió ember élt munkatáborban.
Kik kerültek ezekre a helyekre?
A gulagokba nem csak politikai, hanem köztörvényes foglyok is kerültek – olyanok, akik az éhezés következtében kényszerültek lopni. Jelen volt a nemesség, értelmiség, parasztok.
Sztálin sok, őt nem támogató kommunista vezetőt ide száműzött. A II. világháború idején innen vitték az embereket „golyófogónak”.
Aki maradt, annak még tovább romlottak életkörülményei, hiszen ingyen munkájukra nagyobb szükség lett, ám ellátásuk szinte megszűnt. 1943 után született az a törvény, hogy a hadifoglyokat is kényszermunkára kell ítélni, akár 15-20 évre.
Gyakorlatilag bárki – random – idekerülhetett, rövid, felületes mérlegelés után. Indok szinte nem is kellett.
Az emberek feje fölött ott lebegett Demoklész kardja, ami az évtizedek alatt egy bizalmatlan, rettegő társadalmat hozott létre.
Sztálin sok, őt nem támogató kommunista vezetőt ide száműzött. A II. világháború idején innen vitték az embereket „golyófogónak”.
Aki maradt, annak még tovább romlottak életkörülményei, hiszen ingyen munkájukra nagyobb szükség lett, ám ellátásuk szinte megszűnt. 1943 után született az a törvény, hogy a hadifoglyokat is kényszermunkára kell ítélni, akár 15-20 évre.
Gyakorlatilag bárki – random – idekerülhetett, rövid, felületes mérlegelés után. Indok szinte nem is kellett.
Az emberek feje fölött ott lebegett Demoklész kardja, ami az évtizedek alatt egy bizalmatlan, rettegő társadalmat hozott létre.