Mindenki tudja, hogy voltak gulagok, mégis szinte mindenki számára ködös az egész fogalom. Míg Auschwitz kapcsán mindig felmerül a szervezett, átgondolt népirtás – mert bizonyos „fajok” kiirtása volt a cél – addig a gulag fogalmánál a népirtás esetlegességet sugall. Jó, ha tudjuk, hogy gulag már a cári Oroszország idejétől fogva volt, 1960-ig – és azután is, csak más keretek között. Az adatok elképesztőek. Becslések szerint 20 millió ember halt meg ezeken a helyeken. 1937-ben – többnyire politikai okokból – 8 millió ember élt munkatáborban.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
1/6 Kik kerültek ezekre a helyekre?
A gulagokba nem csak politikai, hanem köztörvényes foglyok is kerültek – olyanok, akik az éhezés következtében kényszerültek lopni. Jelen volt a nemesség, értelmiség, parasztok.
Sztálin sok, őt nem támogató kommunista vezetőt ide száműzött. A II. világháború idején innen vitték az embereket „golyófogónak”.
Aki maradt, annak még tovább romlottak életkörülményei, hiszen ingyen munkájukra nagyobb szükség lett, ám ellátásuk szinte megszűnt. 1943 után született az a törvény, hogy a hadifoglyokat is kényszermunkára kell ítélni, akár 15-20 évre.
Gyakorlatilag bárki – random – idekerülhetett, rövid, felületes mérlegelés után. Indok szinte nem is kellett.
Az emberek feje fölött ott lebegett Demoklész kardja, ami az évtizedek alatt egy bizalmatlan, rettegő társadalmat hozott létre.
