A memória B-sejteket több mint fél évszázaddal ezelőtt fedezték fel. A tudósok azonban csak most kezdik megérteni, milyen döntő szerepet játszanak abban, hogy megvédjenek bennünket a súlyos betegségektől.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
A New York-i Rockefeller Egyetem virológusaiból álló csapat egy egy éves projektbe kezdett. Céljuk az volt, hogy megpróbálják előre jelezni, hogy a Covid-19-nek milyen veszélyes mutációi jelenhetnek meg a jövőben.
Míg az új változatok gondolata még nem foglalkoztatta a politikai vezetőket és az embereket szerte a világon, a tudósok nagyon is tisztában voltak vele, hogy a Covid-19 szinte bizonyosan olyan módon mutálódik, amely fertőzőbbé és virulensebbé teheti.
A Rockefeller tudósainak célja az volt, hogy megalkossák a Covid-19 tüskeprotein mesterséges változatát. Ez a vírus által a sejtjeinkbe való behatolásra használt fehérje. A tüskeprotein ugyanis képes elkerülni a Covid-19 túlélőinek vérében talált összes ismert típusú, védelmet nyújtó antitestet.
A következő 12 hónap során a mutációk különböző kombinációival játszottak a tüskeprotein felszínén, amíg rá nem találtak egy 20-as készletre. Úgy tűnt, hogy ez különösen ellenállóvá teszi a vírust bármivel szemben, amit az immunrendszer képes felmutatni ellene. Ennek a laboratóriumban termesztett „Frankenspike”-nek a teszteléséhez belehelyezték a virológusok által pszeudotípusú vírusnak nevezett változatba. A változatot úgy alakítottak ki, hogy nem rendelkezik elegendő genetikai anyaggal a replikációhoz. Magyarul a tudósok vizsgálhatják és megérthetik, hogyan viselkedik, annak a veszélye nélkül, hogy a „megszökik”.

Meglepő eredmények születtek
Kezdetben a vártnak megfelelően alakultak a dolgok. Amikor a virológusok az újonnan megalkotott vírusukat olyan vérmintáknak tették ki, amelyek vagy a Covid-19-ből felépültek, vagy a betegség ellen beoltottak véréből voltak, a mutált vírus elkerülte az összes antitestet.
Ekkor azonban meglepő dolog történt. Amikor olyan emberek vérén tesztelték, akik 2020-ban felépültek a Covid-19-ből, majd sok hónappal később be is oltották őket, az antitesteik képesek voltak kötődni a vírushoz és teljesen semlegesíteni azt.
„Ezt igazán hihetetlen volt látni” – mondja Michel Nussenzweig, a Rockefeller Egyetem molekuláris immunológia professzora, és a projektben részt vevő egyik tudós. „Az egyik legnagyobb dolog, amit a járványból tanultunk, az az, hogy immunrendszerünk válasza miben különbözik attól függően, hogy természetes fertőzést kaptunk-e, beoltottuk-e vagy mindkettőt.” (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy jó ötlet szándékosan megfertőződni, hiszen minden fertőzés kockázatokkal jár.)