Daniel Defoe 17. századi kalandregénye a fehér ember mindenhatóságáról mesél: a történet legismertebb része az, amelyben a sok kalandot megélt Robinson Crusoe hajótörést szenved egy lakatlan szigeten, de leleményességének és ügyességének köszönhetően meghódítja a területet, otthonosan berendezkedik rajta. Azaz a regény kicsiben modellezi és igazolja a gyarmatosítás gyakorlatát: Robinson leigázza a természetet és még egy vadembert is megszelídít. Hatalma megkérdőjelezhetetlen, csak csodáljuk az ügyességét és kitartását.
Robinson ezúttal zöldfülű
De nem így az új animációs filmben! Amikor először megpillantjuk a „hőst”, épp a hányingerével küszködik egy hánykolódó hajón, a matróztársai pedig jól mulatnak rajta. Hát igen, ez a Robinson egy zöldfülű, kétbalkezes, de jóindulatú fiatalember, akiben ott a kalandvágy, de egyedül még egy szöget sem tud beverni… Szerencsére akad, aki segítsen neki. A film pont azt mutatja be, hogy az ügyetlenkedő Robinson nem legyőzi a környezetét, hanem befogadó otthonra talál benne.
Már ennyiből is látszik, hogy a belga-francia rajzfilm fenekestül felforgatja az ismert történetet. Crusoe itt is hajótörést szenved, de a sziget közel sem lakatlan: népes állatsereg lakik rajta. A papagájból, tapírból, kecskéből, kaméleonból és hasonló mókás állatokból álló csapat először félelemmel fogadja a „tengeri szörnyet”. Ez a félelem viszont kölcsönös: Crusoe sem tudja, hogyan viszonyuljon az állatokhoz. Miközben a Keddnek elkeresztelt papagáj közvetít a két fél között, az ellenségeskedésből lassan szövetség és barátság lesz. Igaz, ez a rész kicsit hosszúra nyúlik a filmben – ekkor jegyezte meg mellettem egy kisfiú, hogy „nem olyan jó ez a film”. Való igaz, a Robinson Crusoe 3D legnagyobb erénye az akció és a látvány – a beszélgetős részek kevésbé izgalmasak. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
