Változnak az idők
A kutatások azt mutatják, hogy a generációk során valamelyest javult a helyzet: manapság a gyerekek gyakrabban rajzolnak női tudóst, mint korábban. Ez összefügg azzal, hogy a nők szerepe a tudományban – ha nem is tökéletesen arányosan – de növekszik, és a médiában is egyre több női tudóst látnak a gyerekek.
Ez azt jelenti, hogy amit a gyerekek a papírra visznek, nem csak művészet – társadalmi tükör is. A fiatalabb gyerekek még gyakran rajzolják a saját nemükhöz hasonló tudóst: a fiúk férfit, a lányok nőt – akár így is tükröződhet az azonosulás. De ahogy nőnek, és egyre inkább azt tanulják a környezetükből, hogy a tudomány „férfi terület”, egyre gyakrabban jelennek meg sztereotip férfi alakok a rajzokon, még a lányoknál is.
Márpedig az, hogy egy gyerek mit rajzol, tükrözheti azt, hogyan látja a saját lehetőségeit is.
Ha a tudós kontúrja automatikusan férfi, akkor a tudományos pálya kevésbé lesz elképzelhető saját maga számára. A rajz tehát egyben egy belső kép is arról, kiben látják a gyerekek a tudós szerepét. Olvass még a témában
