A kardinális ilyen: az egyik mondatban egy vörös reverendás egyházi méltóságot jelent, a másikban egy csillagjegyet, a harmadikban pedig egyszerűen csak azt, hogy valami döntő fontosságú. A szó latin eredete, a cardo, sarokpontot, tengelyt jelent, és ez a kép remekül összeköti a látszólag távol álló jelentéseket: a kardinális mindig valamiféle középpontot, alapvető pontot jelöl, amire minden más ráfordul.
A kardinális az egyházban
A katolikus egyházban a kardinálisok a pápa legközvetlenebb tanácsadói, a bíborosi kollégium tagjai. Ők azok, akik a pápaválasztó konklávén szavazati joggal rendelkeznek, tehát gyakorlatilag ők döntik el, ki lesz az egyház következő feje. A cím elnyerése komoly kitüntetés: általában érsekek, érseki rangú főpapok kapják meg, és a kinevezés a pápa személyes döntése. A bíboros elnevezés is innen ered, a vörös reverenda és a jellegzetes bíborszínű öv utal a rangra, amely a hagyomány szerint a vértanúságra való készséget is jelképezi.
A kardinálisok nem egyszerűen díszes címet viselnek, hanem tényleges egyházkormányzati szerepük van. Sokan közülük a Vatikán különböző hivatalait, kongregációit vezetik, mások nagy érsekségek élén állnak szerte a világon. Olvass még a témában
A kardinálisi testület tehát valójában egyfajta tanács, amely a pápa mellett működik, és amelynek tagjai a katolikus egyház legmagasabb rangú tisztségviselői közé tartoznak, a pápa után.
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
