Ha a gyereked házimunkát végez, elégedettebb lesz az életével

Ha a gyereked házimunkát végez, elégedettebb lesz az életével

Címlap / Életmód / Család / Ha a gyereked házimunkát végez, elégedettebb lesz az életével

Sokan ódzkodnak attól, hogy a gyerekkel végeztessenek némi házimunkát, pedig a szakértők egyetértenek abban, hogy ez már a legkisebbeknél is nagyon hasznos.

Természetesen ilyen életkorban még játékként kell felfogni ezt a fajta segítséget, de később már lehet egyre komolyabb feladatokat bízni a gyerekekre, hogy fejlődjön a felelősségérzetük is.

Farkas Eszter, TSMT-terapeuta, az ÜgyesGyerek Központ vezető szakértője szerint már a tipegő gyermek is szívesen segít otthon: a legnagyobb öröm számára, ha az anyukájával, apukájával közösen végezhet valami „felnőtteset”.

Ez neki még játék, közben pedig rengeteget fejlődik tőle: legjobb terep erre a konyha, ahol a legtöbb érzékszervet megmozgatva tud segíteni, ezáltal komplex módon fejlődik gyermekünk. Ebben az életkorban még egész nap együtt vagyunk a gyermekünkkel, remélhetőleg nem rohanunk, van időnk közösen tenni-venni otthon” – magyarázta a szakértő.

Később a szülők sokszor azért zárják ki gyermeküket a házimunkából, mert egyedül gyorsabban végeznek és kevesebb a rumli is.

Ha a gyermekünk segít, akkor bizony lassabban megy a munka, és több dolgunk lesz. Ez viszont hosszú távon meghálálja magát, hiszen a gyermekünk sokkal önállóbb lesz, később egyre kevesebb segítségre lesz szüksége” – tette hozzá.

Az óvoda is megköveteli

A szakértő szerint mindenképpen fontos, hogy a gyerekek segítsenek otthon, hiszen jó, ha megtanulják, hogy a saját környezetükben rendet tartsanak, mert ezt később az óvoda is meg fogja követelni.

Az egészen kicsi gyereket érdemes hozzászoktatni, hogy a játékait elrakja. Természetesen ezt eleinte közösen végezzük, egyedül még nem várhatjuk el tőle. A saját szobájában rakjon rendet, legalább este lefekvés előtt. Még jobb, ha arra szoktatjuk, hogy akkor vegyen elő egy új játékot, ha elrakta, amivel már nem játszik, így megelőzhetjük a hiányos játékok tömkelegét, melyek használhatatlanná válnak” – javasolta Farkas Eszter.

Nagyobb gyermektől már azt is elvárhatják a szülők, hogy legyen naponta egy feladata: választhat állandó feladatot, mint például az állatetetés, kutyasétáltatás, mellyel felelősséget tanul, vagy felkínálhatunk több lehetőséget, melyek közül választhat.

Például felseprés, felmosás, teregetés, mely egyik sem tart tovább 10 percnél, nekünk mégis óriási segítséget jelent.

A szakértőt kérdeztük arról is, miért jó, ha a gyermek segít ezekben a feladatokban otthon.

A tésztagyúrás, csipeszelés, teregetés például remek finommotorika fejlesztő azon túl, hogy közben alakul a feladattudat, feladattartás, monotóniatűrés is, hiszen ezek tulajdonképpen egy mozdulatsor folyamatos ismétléséből állnak. A feladat kiválasztásánál azonban figyeljünk oda, hogy az életkorának, ügyességének megfelelő legyen mind nehézségben, mint időben” – mondta a szakember.

Jutalom és büntetés

Farkas Eszter nem híve annak, hogy rendszeresen fizessünk azért gyermekünknek, hogy a saját környezetében rendet tartson, esetleg olyan szokásokat alakítsunk ki, amelyekről később le kell szoktatnunk. Ez oda vezethet, hogy a gyermek csak külső hatásra teljesít, és nem belső indíttatásból.

Azt viszont el tudom képzelni, hogy alkalmanként megbeszéljük, hogy ha segít például egy olyan feladatban amiért nekünk amúgy is fizetni kellene valakinek, akkor inkább neki adunk pénzt, ha megcsinálja. Erre szerintem jó példa az autó takarítás” – vélekedett a központ vezető szakértője.

Véleménye szerint a gyerekeket büntetni sem érdemes, ha nem végezték el a feladataikat.

Elég sokáig szükségük van segítségre abban, hogy ne felejtsék el ezeket a dolgokat, hiszen egész nap csak játszanának. Inkább legyünk mi következetesek, figyelmeztessük a feladatra, minthogy utólag megbüntessük. Az sem tragédia, ha van olyan nap, amikor kimarad a segítés.

Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy nagy segítség a gyereknek, ha megtanulja ezeket gyerek korában. Akkor nem felnőttként kell megtanulnia főzni, takarítani, beosztani az idejét. Amennyivel előbb kezdi ezeket megtanulni, annál nagyobb tapasztalatra, rutinra tesz szert. Minél önállóbb gyermeket nevelünk, annál kevésbé kell aggódnunk érte, hogy megállja-e a helyét. Az önállóságra nevelés bizonyára összefügg azzal, hogy gyermekünk egyáltalán le akar-e válni rólunk, vagy sokkal kényelmesebb neki még 30-40 éves korában is velünk lakni, ahol mindent megcsinálunk helyette. Minél több energiát fektetünk gyermekünk nevelésére – tette hozzá –, az később meghálálja magát.”

Már 3-4 éves korban is segítenek

Lipták Zita gyermekpszichológus szerint az a legszerencsésebb és akkor válik természetessé a későbbiekben is a gyerek számára a házimunkába való besegítés, ha már egész kicsi korban, 3-4 év körül bevonjuk őket bizonyos feladatokba. 

„Természetesen fontos, hogy mindig a gyermek életkorának és képességeinek megfelelő mértékű és jellegű feladatot bízzunk rá. A legkisebbeket már bátran bevonhatjuk, mikor szülőként takarítunk, ekkor ő utánozni fogja a szülőt. Lehet, hogy sokszor inkább még hátráltat a munkában, de nem baj, így válik számára természetessé az, hogy a házimunka az ő feladata is. Kicsikkel még többnyire érdemes együtt pakolni, takarítani, segíteni nekik és később egyre nagyobb teret lehet nekik engedni az önállóságban. A saját szoba rendbe rakása például egyértelműen a gyerek feladata. Ovis korban még ez is inkább közösen, később viszont már önállóan. A kamasz szobáját pedig egyenesen tilos a szülőnek rendbe raknia, ennek egyéb pszichológiai jelentősége is van” – magyarázta a szakember.

Elmondása szerint ha kisgyermekkortól kezdjük el a gyerkőcöt bevonni a házimunkába, akkor eleve még nincsenek olyan elvárásai, hogy jutalmazzuk ezért valamilyen formában. A jutalom a szülői dícséret, öröm és annak kifejezése lesz, hogy milyen jó és fontos az, hogy ő segít.

„Minél később próbálunk feladatokat adni a gyereknek, annál valószínűbb, hogy külső megerősítőket, például pénzt fog igényelni ezért cserébe, vagy nagyobb ellenállásba ütközünk. De a házimunka olyasmi, amiből a családban mindenkinek ki kell vennie a részét, ez nem valami különleges dolog, ami plusz jutalmazást igényel. Esetleg később, kiskamasz vagy kamaszkorban, ha a gyerek esetleg éppen gyűjt valamire és felajánl egy olyan házimunkát, ami amúgy valóban extra, azért megállapodás szerint kaphat némi zsebpénzt, de semmiképp sem túlzott mértékűt” – javasolta Lipták Zita.

„A gyermekpszichológus szerint mint ahogy a házimunka nem kellene, hogy jutalmazás kérdése legyen, úgy büntetni sem érdemes annak elmaradását. Amint a jutalmazás-büntetés kérdéskörébe kerül a dolog, annál inkább a kötelező, nem-akarom kategóriájú tevékenységek listájára kerül, és mint ilyen, egyre több vita és konfliktus forrása lehet – mondta el a szakértő. Ha az kezdetektől természetes a gyerek számára, hogy bizonyos dolgokba besegít otthon, később fel sem fog merülni, hogy ezért valamilyen extra jutalmazásra tartson igényt.

Lipták Zita szerint nem is feltétlenül a felnőttkori házimunka végzése szempontjából fontos, hogy a gyermekünk besegítsen otthon: a kicsi kortól végzett házimunka a felelősségtudatot, a segítségnyújtást erősíti, fokozza a családi életben való részvételt.

Sőt, egy kutatás szerint azok a gyerekek, aki már 3-4 évesen is besegítettek a házimunkába, jobb szociális kapcsolatokkal rendelkeznek, jobban teljesítenek az iskolában, és elégedettebbek az életükkel – tette hozzá –, mint azok a gyerekek, akik nem végeznek semmilyen házimunkát, vagy csak jóval később kezdik el kivenni a részüket belőle.

VIDEO 10+1 sminkes trükk, amit bárcsak előbb tudtál volna

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!