Az áldás hava kifejezés a július legszebb szinonimája, mely részben az aratásra utal, de napsütésből és az égi áldásból is általában jócskán kijutott ebben a periódusban. Népi megfigyeléseink és szokásaik éppen ezekre emlékeztetnek. Júliusban jellemzően az év egyik legszélsőségesebb időjárására számíthatunk, mivel a legperzselőbb hónapban nemcsak a forróság, hanem a hevesen, jegesen tomboló viharok is okozhatnak rendesen izgalmakat. Minthogy az éremnek is két oldala van, ezért mindkettőnek megvan a maga jelentősége. Eleink tisztában voltak a termésérlelő meleg fontosságával, hiszen „ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie”, de bizonyára örömmel fogadtak egy- egy frissítő záport a kánikula idején.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
Rák és Skorpió: a kötelék, ami sosem szakad el teljesen
1/8 Ötödikből hetedik
A tízhónapos római naptár ötödik hónapja eredetileg szerényen a „Quintilis” (ötödik) nevet viselte, mert akkor még márciusban kezdődött az év. Elég sok bonyodalmat okozott, hogy így 61 nap szinte „el volt veszve”, tehát szükséges volt a korrigálása. Több változtatás beiktatása és Ceasar módosításai után végül helyrebillent az időszámítás.
Kialakult a 365 napot számláló és szökőévet is tartalmazó julián naptár, mely egyesítette a római lunáris, valamint az egyiptomi szoláris naptár és a hellén csillagászat felfedezéseit.
A szenátus ezután úgy döntött, hogy érdemeinek elismerése gyanánt átkereszteli Iulius-ra az ötödiket, azért éppen ezt, mert abban a hónapban született. Ezt követően az időmérés már csak egy kisebb kiigazításra szorult Gergely pápa reformja által.
2/8 A boldog asszonyok napja
Július 2-án Szűz Máriára emlékeztek, ezért egyes helyeken a nők számára dologtiltó nap volt. Az aratás megkezdését jelezte, melyet egyes helyeken illendően megünnepeltek, majd a pappal megáldatott eszközökkel másnap nekiláttak a tennivalóknak.
A Sarlós Boldogasszony szófordulat utalás arra, hogy régen a nők sarlóval végezték ezt a műveletet, míg a férfiak mentek utánuk és kötötték a kévét.
Az első levágott szálaknak különös jelentőséget tulajdonítottak, ezért a baromfiknak adták, hogy egészségesek és termékenyek legyenek. A néphit szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor akár negyven napig, Lőrinc napig is eshet.
Július Margitja „felhőtől fél, égi háborút vél”. A megfigyelések szerint július 13- án jellemző volt a dörgés, villámlás, ezért illették Margitot a mérges jelzővel. Régen termésjóslónak tartották, és úgy vélték, hogy ha Margit napján elered az eső, akkor lehullik vagy férges lesz a dió, és a mogyoró.