Saját halálunkról álmodni lehet félelmetes, de akár felszabadító élmény is. De mire utalnak valójában ezek az álmok?
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/3 Út a tudatalattiba?
Freud óta sokan gondolják, hogy az álmok valójában a tudatalattihoz vezetnek, olyan vágyakat vagy félelmeket mutatnak meg, amelyeket ébren töltött óráinkban elrejtünk, nem merünk rájuk gondolni vagy szembenézni velük.
Az elméletet azonban sok kritika is érte; az egyik legismertebb ellenvélemény szerint az álmok valójában csak felvillanó képek az agyban, esetlegesen előbukkanó információk vagy emlékek, amiket megpróbálunk valamiféle történetté rendezni, hogy értelmet találjunk bennük. Bár ezt a teóriát ma sokan elfogadják, tény, hogy Freud elképzeléséhez hasonlítva, ami szerint az álmok valamilyen izgalmas átjárót nyitnak a tudatalattiba, az, hogy a képeket dopaminok, szerotonin és glutamát okozza, meglehetősen kiábrándítónak és unalmasnak tűnik.
Függetlenül attól, melyik elméletet követjük, az álmoknak igenis lehet üzenete – egyrészt érkezhetnek ezek a tudatalattiból, másrészt mi dönthetünk úgy, hogy értelemmel töltjük meg a véletlenszerűen előbukkanó képeket.
Mivel az álom maga valóságosnak tűnik, sokszor hajlamosak vagyunk spirituális jelentést tulajdonítani neki; nem véletlen például, hogy a Bibliában Isten is gyakran az álmokon keresztül jelenik meg – fejtegeti a psychologytoday.com cikke.
A halál nem csak az élet velejárója, de egyúttal a legnagyobb félelem is, valami, amivel szemben nincs és nem is lehet tapasztalatunk, valami, ami örök megmagyarázhatatlan rejtély marad. Saját halandóságunkra nem szívesen gondolunk, mégis befolyásolja a döntéseinket – nem akarok egyedül meghalni, egyszer élünk, szeretnék hagyni valamit magam után, nem tehetem, mert halálfélelmem van tőle – ezért nem meglepő, hogy az álom tudattalan állapotában is megjelenik.