Állítólag a házasság intézménye nem éli reneszánszát, ennek ellenére a szingli lét sem egyértelműen elfogadott. Pedig vannak, akik tényleg erre születtek.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/4 Neked való?
Aki sokáig nem kötelezi el magát, nem házasodik és gyereket sem vállal, előbb-utóbb megkapja a kínos kérdést: "ugye nem akarsz életed végéig egyedül élni?" A kérdést megfogalmazók bele sem gondolnak, hogy tudatos döntés eredménye is lehet az önként vállalt egyedüllét, amely korántsem egyenlő a magánnyal. Egyszerűen nem mindenkinek való a házasság. A kutatások azt igazolják, hogy a szingli életmód gyakoribb, mint gondolnánk. Egyes becslések szerint a felnőtt emberek közel fele nehezen létesít tartós párkapcsolatot, így jelentős időt tölt egyedülállóként.
Ha jól belegondolunk, nehéz eldönteni, miért is házasodunk: tényleg erre vágytunk vagy csak engedtünk a társadalmi nyomásnak, esetleg egy szépen elrendezett élet benyomását akarjuk sugalmazni? Hiszen egyedül vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó párkapcsolatokban élni sem ördögtől való...épp csak nem olyan elfogadott, mint a házasság igája. Ha nehezen jutsz dűlőre, melyik tábort erősíted, íme három biztosnak mondott jel, amely arra utal, hogy született szingli vagy.
2/4 A pillanatnak élsz
Úgy tűnik, nem csak az evolúciós késztetés dönti el, hogy családot alapítunk vagy sem. Vannak, akiknél egyéb tényezők kiszorítják a gyerekvállalást, egyszerűen másban teljesednek ki. De vajon ki a boldogabb? A kutatások szerint a szülővé váló emberek az élet beteljesülését tapasztalják meg a gyerekvállalással és számukra ez jelenti a boldogságot, míg a gyermektelenek nagyobb hőfokon élik meg a pillanat boldogságát.
Szintén kutatási eredmény, hogy az élettel való elégedettség legfőbb meghatározója a többségnél a munkában való kiteljesedés és csak utána következik a párkapcsolat vagy házasság. Igaz, azt is tényként állítják a szakértők, hogy az emberi természet a hosszú távú intim kapcsolatokat keresi, ezek hiánya pedig magányossá tehet. A lényeg mégis az, hogy életünk adott szakaszában mi a prioritás: a pillanat boldogságát megélni minél többször vagy az elkteleződés, gondoskodás érzése.
Katherine Hepburn állította magáról, hogy szörnyű anya lett volna belőle, mivel alapvetően nagyon önző embernek tartotta magát. Nem csak önző, de őszinte is volt; ő a karriert választotta. Nincs is ezzel gond, mert a prioritás idővel változhat is akár. Már említettük, hogy a kutatások is arra jutottak, hogy az emberek nagyon előre helyezik a munkában való kiteljesedést. A gond egyedül az lehet, ha egy karrierista egyén feláldozza a hivatását a házasság és gyerekvállalás miatt, később ezt sokan megbánják. Ha te is inkább a munkádnak élsz és úgy érzed, jelen pillanatban boldoggá tesznek a szakmai sikerek és nem vágysz többre, akkor nagyobb eséllyel egyedül is jól érzed magad.