Már kisiskolásként arra törekszünk, hogy a felnőttek partnerként kezeljenek, ne csak kajla gyerekként. A tinédzser évek felé hajlamosak vagyunk elhinni, hogy már pontosan tudjuk mi az élet értelme és tulajdonképpen a zsebpénzen kívül nem is igazán tudunk igazi okot arra, hogy miért élünk együtt felnőttekkel. Bár gondolhatnánk, hogy az évek múlása hozza meg az elismerést, sokszor ez önmagában édeskevés.
2/5 Gyerekként kezelnek
Ez leginkább a szülőkre jellemző. Bár számukra a gyerekük mindig gyerek marad, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen értelemben. Mindenesetre a gyerek dolga elviselni a sokszor túlgondoskodó hozzáállását, ez nem olyan nehéz, ha közben felnőttként kezelik. A dolog akkor tud elcsúszni, ha teljesen gyerekként állnak hozzá a már felnőtt emberhez. Ez lehet egy roppant kényelmes állapot, hiszen nagy eséllyel a gyereklét minden kiváltsága is jelen van a felek között, de egyúttal kártékonyan is hathat a személyiségfejlődésre. A szülők hibáztatása nem célravezető, sőt csak a felelősség áthárításáról szól. Helyette inkább ideje bebizonyítani, hogy a gyerek már rég nem gyerek és vállal mindent, ami ezt alátámasztja.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!