Van ugyanis Őriszentpéteren egy mesés étterem, a Pajta, ahol a séf, Farkas Richárd az Őrség hagyományos ételeihez és alapanyagaihoz is hű marad, de modern köntösben mégis mindig valami olyan varázslatosat alkot, amitől minden vendégnek egyedi gasztrokalandban lesz része.
Honnan ered a gasztronómia iránti szereteted?
Azt hiszem az első ilyen emlékek mind a gyerekkorhoz és a családhoz-barátokhoz kötődnek, de itt nem kell semmi egetrengető dologra gondolni. Persze vannak gyermekkori szép emlékeim, amik a főzéshez és közös étkezéshez kapcsolódnak, ezek mind teljesen hétköznapiak és egyszerűek, ugyanakkor nagyon kedvesek számomra amikre a mai napig tudok építkezni. Legyen az anyukám cicegéje és rácsos krumplija a barátokkal közös focizás után, egy piacos reggeli apukámmal, a nagymamám palacsintája és forgács fánkja, vagy a közös család baráti szalonnasütések a Bakonyban.
Mozgalmas és nagyon jó gyerekkorom volt, amikor minden héten más szerettem volna lenni (kalóz, rocksztár, focista, régész vagy buszsofőr) de szakács vagy séf ambícióim biztosan nem volt. 😀 Enni szerettem persze, ennek van is egy csodás kohéziós ereje, mert összehozza a családot és a barátokat, de a főzés maga, ha segítettem is benne, csak nagyon lassan az iskola és a korai pályakezdő éveim alatt és után vált igazi szenvedéllyé. Olvass még a témában
