Az Instagram arcot már a plasztikai sebésztől is kérik: ezt teszik a filterek a mentális egészségünkkel

Az Instagram arcot már a plasztikai sebésztől is kérik: ezt teszik a filterek a mentális egészségünkkel

Címlap / Stílus / Arc / Az Instagram arcot már a plasztikai sebésztől is kérik: ezt teszik a filterek a mentális egészségünkkel

Ha eddig sok időt szántunk a szelfizésre, hát a karantén idején, amikor mindenki otthon ragadt a telefonjával, a helyzet csak tovább romlott. De mit tesz az agyunkkal, ha többet látjuk magunkat egy filteren keresztül, mint a tükörben?

VIDEO A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek

A lezárás első hónapjában a Comcast internetszolgáltató egyes az USA egyes régióiban 60%-os növekedését jelentett a hálózati csúcsforgalomban – írja a Women’s Health. Időközben az Instagram vált a második leggyakrabban használt közösségi platformmá, március óta az USA-ban lévő felnőttek körülbelül 50%-a aktív itt. (A Facebook, az Instagram anyavállalata a foglalja az első helyet.) Ez azt jelenti, többet nézzük (és értékeljük) a saját arcunkat, mint bármikor korábban.

Egy olyan világban, ahol még a Zoom (a videokonferencia-alkalmazás, aminek felhasználói száma állítólag csak áprilisban több millióval nőtt) is felkínál egy „megjelenést rendbe hozó” opciót, mekkora mértékben károsítja ez az önarckép mentális egészségünket? Minden jel arra utal, hogy … eléggé.

A közösségi média használata és a pszichológiai problémák között jól megalapozott kapcsolat van. Az Instagram összekapcsolható a szorongással és a depressziós tünetekkel, valamint olyan aggodalmakkal, mint például a fizikai megjelenéssel kapcsolatos szorongás, a testtel kapcsolatos fokozott elégedetlenség és az alacsonyabb önértékelés.

– mondja dr. Peace Amadi, a kaliforniai Hope Nemzetközi Egyetem pszichológiai professzora.

És most, amikor egyre több percet töltünk ezen a platformon, „feltételezhetjük, hogy ezek az aggodalmak nem csak megmaradtak, hanem növekedtek.”

Miért lehet ez veszélyes?

Dr. Amadi szerint eleinte ártalmatlannak tűnik a dolog, de egy kis változtatás itt, egy kevés szerkesztés ott és a testkép körüli rögeszmés-kényszeres tendenciákká alakulhat át. Hozzátette, ezek a változások elválasztanak a valóságtól. Senki nem tündököl napi 24 órában, és a valóságban senkinek nem tükrözi vissza a fényt az arca. A folyamatosan dokumentáló kultúra, amelyben élünk, már amúgy is nagyon nehezen – vagy szinte egyáltalán nem – elérhető elvárásokat támaszt a szépség terén. És mivel állandóan a digitális lencsén keresztül szemlélve magunkat idővel elhisszük, hogy ez a valóság – vagy ilyennek kellene lennie. Emiatt erősen megváltozhat az is, ahogyan nézünk magunkra.

Az sem segít, hogy szabad szemmel gyakorlatilag lehetetlen észrevenni az összes digitális csalást. Az emberek csak a szerkesztett fényképeket 60–65 százalékáról tudják megmondani, hogy módosították őket. A #nofilter címkével ellátott képek 12 százaléka pedig valójában nagyon is filteres egy kutatás szerint.

A közösségi média által vezérelt szépségtrendek gyakorlatilag kitermeltek egy „Instagram-arcot”, ami egyesíti a különféle, idealizált vonásokat, akár különféle etnikumok sajátosságait egyetlen arcba kombinálva. Noha ezt a megjelenést a valóságban gyakorlatilag lehetetlen elérni, a közösségi médiában nem lehet elkerülni, és szinte egyetlen kattintással bárki átalakíthatja ilyenné a saját arcát is.

Ijesztő jelenség, és nap mint nap találkozom a praxisomban olyanokkal, akik ha nem is mondják ki, de ilyenné szeretnének válni.

– mondja dr. Shereene Idriss, New York-i bőrgyógyász.

Hozzátette, hogy páciensek darabokra szedik a vonásaikat, és olyan arcot kérnek, amely senkihez sem tartozik, de a közösségi médiában mégis mindenki így néz ki.

Tofros.com/pexels.com

És hogy hogy is néz ki az „Insta arc”?

Határozott, nagyon markáns arcél és járomcsont, cicaszemek (felfelé ívelő, hátrafelé húzott forma, mintha valaki nagyon-nagyon szoros copfot viselne), fitos orr és hatalmas, telt ajkak. A közösségi médiában látott vonásokat pedig egyre többen kérik a plasztikai sebészektől is. Ők  szinte érzik, ha egy hashtag vagy vírusvideó elterjed, mert az abban magasztalt vonások rögtön a páciensek leggyakoribb kéréseivé válnak. És noha a közösségi médiát elsősorban a fiatalabb generációval kapcsoljuk össze, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az irreális elvárások az idősebb korosztály önbecsülését sem hagyják érintetlenül.

Sok ember, különösen a 40-es éveikben járó a nők jönnek hozzám azzal hogy ‘ideje elkezdenem törődni magammal’. Viszont az én szememben az önmagunkkal való törődés első lépése nem a külső megváltoztatása kellene, hogy legyen.

– mondja dr. Myla Bennett Powell atlantai plasztikai sebész.

Szerinte az orvos felelőssége, hogy csak akkor végezze el a beavatkozást, ha úgy látja, az a páciensnek testileg és lelkileg is előnyére válik. Ő maga is sok jelentkezőt küld a műtőasztal helyett inkább terápiára.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!