Mikor működik igazán jól?
Akkor, ha mindketten hajlandóak vagytok engedni a saját álláspontotokból. Ez nem azt jelenti, hogy te holnaptól reggel hatkor felkelsz és kiporszívózol, és azt sem, hogy a párod megtanulja nem észrevenni a dolgokat, amik zavarják, hanem azt, hogy megtaláljátok azt az egyensúlyt, amivel mindketten tudtok élni. Ha ő megtanulja, hogy nem minden csatát kell megvívni, hogy a konyha akkor is rendben van, ha a vágódeszka nem pontosan ott van, ahol szokott. Ha te megtanulod, hogy bizonyos dolgoknál érdemes elébe menni, nem azért, mert te hibáztál, hanem mert látod, hogy a párodnak ez fontos, és fontos neked, hogy ő jól érezze magát otthon.
Ez nem egyoldalú alkalmazkodás. Ez az, amikor két ember úgy dönt, hogy a közös nyugalom többet ér, mint az, hogy mindketten ragaszkodjanak ahhoz, hogy nekik van igazuk. Ha eljuttok arra a pontra, ahol már nevethettek is azon, hogy te soha nem tudod, mikor kell cserélni az ágyneműt, ő meg fejből tudja, az azt jelenti, hogy megtaláltátok a módját, hogy ez ne legyen probléma. Hanem csak egy furcsa, kedves dolog legyen, ami hozzátartozik ahhoz, ahogy ti ketten együtt vagytok.
