Elfelejtettek informálni, hogy az épületet nehéz megtalálni, nincs kiírva semmi, az ajtó kártyával nyílik, nincs csengő, recepció, semmi. Végül több percnyi toporgás után valaki épp kijött, így bejutottam, de mivel a liftek is kártyával működtek, percekig keresgéltem a lépcsőt. Mindeközben többször is hívtam a lányt, akivel lebeszéltem az interjút, de nem vette fel és az üzeneteimre sem válaszolt.
Kiderült, hogy a lépcsőház ajtajait nem tudom kinyitni és negyedórája kóvályogtam az emeletek között, amikor végre hívott a lány, hogy már ne is jöjjek, mert késtem és így részükről tárgytalan az egész. Említettem neki, hogy 25 perce az épületben vagyok és ha megnézi a telefonját, 5 nem fogadott hívása és 3 olvasatlan üzenete van tőlem, mire rámtette a telefont és fel sem vette többet. Végül az egyik ajtón addig dörömböltem, amíg „ki nem szabadítottak” és a biztonsági őrök úgy vezettek ki, mint valami bűnözőt.