„Miért? :(“
Ahogyan már mondtam, én igazán nem szoktam zokon venni, ha valaki online próbál ismerkedni. Nyitott ugyan nem vagyok erre, de nem várom el, hogy valaki olvasson a gondolataimban, és ezt előre tudja rólam. Az ilyen jellegű üzenetekre éppen ezért mindig szoktam válaszolni, de rögtön egyértelművé is teszem, hogy nem keresek új barátokat, hogy ne raboljam senki idejét.
Amitől viszont elkezdek vöröset látni, az az, ha miután őszintén megmondom, hogy nem szeretnék ismerkedni, valaki visszakérdez: Miért? 🙁
Nem hiszem, hogy magyarázattal vagy indoklással tartozom ezért bárkinek, ami azt illeti, még csak nincs is szükség arra, hogy valódi indokom legyen. 2025 van, az a helyzet, hogy egy nő mondhat nemet a közeledésre egészen egyszerűen azért is, mert éppen ahhoz van kedve. Ha pedig vannak esetleg konkrétabb okaim, akkor azok valószínűleg magánéleti jellegűek. Nem teljesen értem, miért várja egy vadidegen, hogy megosszam vele őket csak azért, hogy utána elkezdhessen vitatkozni velük. Olvass még a témában
„A fiúk már csak ilyenek…” – fiús anyaként látom, hol rontjuk el a gyerekek nevelését, aminek később mindenki issza a levét
„Akkoriban nem éreztem, hogy kihasznál” – a majdnem-kapcsolatok keserű igazságai
„Nem mondtam neki, hogy azt meg kell csinálni” – Amikor a férj azzal jön, hogy ő nem tud nőként gondolkodni
Ezért imádsz arról álmodni, amitől a való életben félsz
Kapcsolódó cikk a következő oldalon:
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
