Halloween estéjén repültem éjjel New Yorkból Los Angelesbe és elszundítottam. Amikor felébredtem és kinéztem az ablakon, a szívem zakatolni kezdett, ugyanis azt láttam, hogy végeláthatatlan óceán felett repülünk, pedig a két város között szárazföld van. Hívtam a stewardesst, aki széles mosollyal közölte, hogy ne aggódjak, egy óra múlva leszállunk.
Ahogy jobban megnéztem a nőt, láttam, hogy furcsa, régebbi divatú egyenruhában van és annak ellenére, hogy mosolyog, könnyek folynak az arcán. Amikor elment, álmosságot éreztem és visszaaludtam, majd arra keltem, hogy landolásra készülődünk. A légiutaskísérők a megszokott, modern egyenruhájukban voltak és a síró nőt nem láttam közöttük.