A duda
A nagypocakos kismama akkor indult át a zebrán, amikor már villogott a lámpa, gondolom a vonathoz sietett mert a pályaudvar mellett voltunk. Mi nem siettünk sehova, éppen a második randiról vitt haza a srác. Amikor a nő a zebra felénél volt, zöldre váltott a lámpánk és én is megriadtam, amikor ez a barom ráfeküdt a dudára. A kismama összerezzent, a srác meg idegesen sziszegett a foga között, hogy „minek flangál a pirosban ez a spiné.” Addig a pillanatig szimpatikus volt, ezután viszont megundorodtam tőle.






