Család / Életmód

Hogyan tehetjük kellemessé az első napokat az iskolában?

Hogyan tehetjük kellemessé az első napokat az iskolában?

Az első iskolás időszak általában nem könnyű a gyerekek számára. Hiába a sok átgondolt előkészület, ezért még érdemes az első napokra is tartogatni néhány hasznos praktikát.

Régi szokások

A gyerekek számára a legfontosabb, hogy biztonságba érezzék magukat. Ezt azzal tudjuk legegyszerűbben biztosítani, ha az első iskolában töltött napok alatt különös figyelmet fordítunk annak érzékeltetésére, hogy otthon minden a régi.
Annyi változás éri a gyereket az iskolában, hogy ha otthon ugyanazt a kiszámítható szokásrendszert találja, az nyugtatólag hat rá. Vagyis például ugyanúgy meséljünk neki, és lehetőleg ugyanaz legyen az esti rutin, mint korábban.

Pontosság

Szintén a gyerek biztonságérzetét javítja, egyben pedig segíti őt az újhoz való alkalmazkodásban, ha mindig meghatározzuk az egyes események időpontját és lehetőleg szigorúan tartjuk is magunkat ehhez.
Vagyis ha például délre kell menni a gyerekért az iskola után, akkor minél pontosabban jelenjünk meg ezekben az időpontokban. Nyilvánvalóan lesz olyan alkalom, amikor más dolog miatt elkésünk, de próbáljunk meg ezekkel a csúszásokkal várni legalább néhány hetet.

Részletes kérdések

Nagyon fontos, hogy ne csak annyit kérdezzünk a gyerektől, hogy „Mi volt ma az iskolában?”, hanem részletesen kérdezzük meg az egyes órákat, szüneteket, és bátran kérdezzünk rá arra is, hogy mikor hogyan érezte magát.
Ha már az iskola kezdetekor megszokja a gyerek, hogy a szülő ténylegesen érdeklődik, akkor később is bátrabban fogja elmondani egyes problémáit vagy konfliktusait. Különösen fontos, hogy mindig hallgassuk végig a gyerek válaszát!

Konfliktusok

Az első konfliktusokat nem érdemes elbagatellizálni sem a magunk, sem pedig a gyerek szemében. Ha valakivel összeveszett, vagy valami miatt megbántódott, akkor azt próbáljuk meg ne azzal elintézni, hogy „Majd kibékültök”.
Gondoljunk bele, hogy ezek a sablonos mondatok nekünk sem sokat segítenek, ha például összekülönbözünk kollégáinkkal, főnökeinkkel vagy akár otthon a párunkkal. Adjunk tanácsokat, hogy hogyan próbálja megoldani a problémát, de bátorítsuk is, hogy az önbizalma is a megfelelő legyen mindehhez.

Önbizalom

A gyerek életének ezen szakaszában a biztonságérzeten kívül még az önbizalom az, amire igazán szüksége van. Ezért helyezzünk nagy hangsúlyt arra, hogy mindig adjunk pozitív visszajelzést neki, dicsérjük és bátorítsuk arra, hogy sikeres lehessen.
Ha kell, játsszuk el vele, hogy hogyan kell egy problémás szituációban kiállni magáért, de hogy kell közben a többiek érdekét is szem előtt tartani. Okosságát és ügyességét soha nem vonjuk kétségbe, mert ezzel az önbizalmát csorbítjuk!

Skatulyázás

Biztosan mindannyiunknak vannak saját élményeink arról, hogy milyen az, amikor egy tanár, szülő vagy rokon úgymond „beskatulyáz” bennünket, vagyis folyamatosan ránk húz tulajdonságokat – jókat és rosszakat egyaránt. Igyekezzünk kerülni ezeket a gyerekünkkel kapcsolatban, különösen a negatívakat.
Ne hangoztassuk folyamatosan, hogy valamelyik tárgy neki nem az erőssége, mert így mintegy felhatalmazzuk arra, hogy ne érjen el abban jó eredményeket. Tanuljuk meg a jót kidomborítani, a hiányosságokban pedig segíteni neki, hogy kitörhessen a skatulyákból.

Saját példa

Ne feledkezzünk meg arról, hogy mi is voltunk gyerekek, és bár annak idején sok szempontból más volt az iskola, attól még nagyon hasonló hatások érhetik a gyerekünket pozitív és negatív értelemben egyaránt.
Ha kell, meséljük el a gyerekünknek, hogy nekünk mi okozott gondot, és hogy most mit csinálnánk már másképpen. Nem utolsó sorban pedig próbáljuk meg a kezébe adni azokat az eszközöket, amelyek nekünk nem álltak annak idején a rendelkezésünkre.

A tanár szövetséges

Érdemes úgy beállítani az iskolát, mint valami nagyon új, nagyon érdekes dolgot, ahol számtalan élmény éri majd a gyereket. Ezen túl pedig különösen a tanár személyét érdemes kidomborítani, és hangsúlyozni azt, hogy ez az ember segíti a legjobban a gyereket.
Legyünk együttműködőek a tanárokkal, így nem csak magunknak és a kisiskolás gyereknek lesz könnyebb a tanévkezdés, de egyben a tanárokat is segítjük abban, hogy minél hatékonyabban végezhessék munkájukat.

Figyelem

Bizony sokszor nehéz eldönteni, hogy egy iskolába induló gyerek fejében mi van, és hogy hogyan tudnunk neki a legtöbbet segíteni. A legjobb, amit tehetünk az az, hogy még a szokásosnál is jobban figyelünk rá, meghallgatjuk az információit, tanácsokat adunk neki és bátorítjuk.
Sokszor éppen ez a legnehezebb, de lássuk be, az össze többi módszer nem sokat ér, ha nem érzi maga mögött a legbiztosabb hátteret: a szülői figyelmet!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást