Stílus

Egy hétig tartózkodtam a közösségi médiától – Ezt tanultam belőle

Egy hétig tartózkodtam a közösségi médiától – Ezt tanultam belőle

Nem érezted még úgy, hogy kicsit eleged lett a Facebookból, Instából, Twitterből, Snapchatből? Én pár hete eljutottam ide és drasztikus lépésre szántam el magam. Egy teljes hétre közösségimédia-detoxot tartottam és sehova nem léptem fel egyszer sem.

Az egész úgy kezdődött, hogy az ismeretségi körömben volt egy kisebbfajta baby boom, és Facebookon lassan alig láttam mást, mint babákat. Ugyan nagyon aranyosak voltak és azt is megértem, hogy minden szülő büszke a gyerekére, de ha naponta fejenként is „csak” kétszer-háromszor posztoltak a bébiről, az azt jelentette, hogy az én egész idővonalam csecsemő-galériává változott. És nem, nem követtem ki őket, mert mind közeli barátok. Ezen kívül borzasztóan idegesített, hogy sokan politizálnak az ismerőseim közül és sosem értettem, miért jobb nekik, ha online fröcsögnek.

Az Instagram remek időtöltés, ha az ember például várakozik valahol és nem tudja másképp elütni az időt. Én azonban azon kaptam magam, hogy már ha kell, ha nem, pörgetem. Otthon is.

És az idő csak úgy repül ilyenkor, a semmire. Mert valljuk be, nincs sok értelme megnézni az huszonötödik sminkelős videót vagy hangulatos fotót, amint a tökéletes testű modell éppen epret eszik egy párizsi erkélyen. A Twitter már régóta nem igazán érdekelt, csak megszokásból néztem rá néha, a Snapchatet szintén csak szükséges rossznak éreztem, a Messenger állandó pittyegése pedig az őrületbe kergetett.

Úgy döntöttem, egy héten keresztül nem lépek fel sehová. Először a közeli ismerősöket értesítettem, nehogy aggódjanak, hogy hova tűntem, vagy megsértődjenek, hogy miért nem lájkolom a posztjaikat. A telefonról könnyű volt két gombnyomással letakarítani a sok időrabló applikáció ikonját, de a gépemnél gondban voltam, elvégre a munkám miatt egész nap a monitor előtt ülök és csak egy pillanat beírni a böngészőbe, hogy Facebook, hogy máris belépjünk hamis, felszínes baráti plázánkba. Végül a StayFocusd nevű oldal segítségével nemes egyszerűséggel letiltottam magam mindenről egy hétre. Ilyenkor, ha mégis be akarsz lépni, a program megkérdezi, hogy „Nem dolgoznod kellene inkább?”. Aki kitalálta ezt, egy zseni, mert nekem nagyon hatásos volt.

És hogy hogy alakult a közösségimédia-mentes hetem? Egyszerűen remekül. Pénteken kezdtem, ami szerencsés döntésnek bizonyult, hiszen jött a hétvége, amikor a családdal, barátokkal találkoztam, így akkor szinte alig éreztem hiányát. Aztán jöttek a hétköznapok és a reggeli kávé közben nem a telefonom pörgettem, mint egy zombi, hanem megterveztem a napom és zenét hallgattam. Mivel időben elindultam, nem késtem el sehonnan.

A tömegközlekedési eszközökön a kijelző helyett a külvilágot bámultam és újra ráébredtem, milyen szép ez a város.

Mivel nem jött szembe másodpercenként tíz bombatest Instán, elégedettebb lettem magammal. Ez egyébként egy áldásos öngerjesztő folyamat volt, hiszen ezáltal jobb kedvem lett, többet mosolyogtam és többen is megjegyezték, hogy jól nézek ki. A Facebook elhagyásának köszönhetően összesen annyit foglalkoztam politikával és felkavaró hírekkel, amennyit megnéztem egy híroldalon online. Ez naponta pár percig tartott és mivel senki nem tolta utána az arcomba, nem is rontotta el a kedvem. Nem jutott eszembe, hogy irigykedjek és sajnáljam magam, amiért egyik ismerősöm éppen a tengerparton nyaral, és nem is kellett magamra vennem mások ügyes-bajos frusztrációit, amit az üzenőfalon kürtöltek világgá.

A közérzetem elmondhatatlanul jobb lett és napi több órám is felszabadult, amit vagy olvasással, vagy baráti találkozókkal töltöttem. Igazi személyes találkákkal, nem csak felszínes csetelgetéssel.

A szuper hét után ugyan visszatértem a közösségi médiába, de érezhetően sokkal kevesebbet lógok rajta, sőt, a telefonomra egyik applikációt sem tettem vissza egyelőre. Te is nézz fel a telefonodból és csodálkozz rá a világra!

Képek forrása: perminoffa/depositphotos.compixabay.com

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást