Kikapcsolódás / Szórakozás

Az 5 leggyakoribb helyesírási baki, amit nagyon gáz elkövetni

Az 5 leggyakoribb helyesírási baki, amit nagyon gáz elkövetni

1. Egyenlőre vs. egyelőre

Talán nem is annyira helyesírási, mint inkább nyelvhelyességi kérdés, hiszen mindkét írásmód helyes, csak éppen más-mást jelentenek, mégis nagyon sokan rosszul használják őket. Egyenlőre fel lehet szeletelni például a szalámit, de az -n nélküli szót használjuk például az alábbi esetben:
Egyelőre nincs hír a kérelem ügyében.”, vagy „Ennél többet egyelőre nem tudok mondani.”

2. Magyar szív

Ez mindig is így volt a Magyar történelem során.” „Petőfi Sándor a Magyarok egyik kedvenc költője.” Ismerősek ezek a kommentek? És neked is szúrja a szemed, hogy nagy kezdőbetűvel szerepel bennük a magyar? Ha nem, akkor az a rossz hírünk, hogy pedig kellene. Az országok nevét ugyanis – mivel tulajdonnevek – nagy kezdőbetűvel írjuk (Magyarország, Anglia, Svájc, stb.), de a fent idézett mondatokban a nemzetiség melléknévként, illetve főnévként szerepel, ezért kis kezdőbetűs lesz (pl. magyar, angol, svájci, stb.).

5 gyakori helyesírási hiba, amit gáz elkövetni

Hogy miért olyan gyakori mégis a nagy kezdőbetűs alak, az persze összetett kérdés, lehet, hogy vannak, akik érzelmi alapon használnak saját nemzetiségük esetében nagy kezdőbetűt, bizonyára vannak, akiknek az iskolából csak az maradt meg, hogy az országok nevét nagy betűvel írjuk, és nem gondolják végig, hogy itt egy másik esetről van szó, és egyeseknél az is zavart okozhat, hogy egyes idegen nyelvekben, például az angolban a nemzetiségek nevét is nagy kezdőbetűvel írják. A magyar (sic!) nyelvben viszont nem ez a szabály.

3. Központozás

A felkiáltójelek és kérdőjelek használata bizonyos mondatok esetében indokolt, de nagyon sokan vannak, akik az összes kijelentő mondat végére is felkiáltójelet tesznek, tulajdonképpen nem is használnak pontot.

Még rosszabb, ha minden mondat végére három pontot tesznek, ami többnyire a lezáratlan gondolatot, félbemaradt mondatot hivatott jelezni.

Szintén sokaknál okoz zavart a központozás és a szóköz viszonya: ennek részben az lehet az oka, hogy régebben voltak olyan írógépek, amelyeken a vessző elé ajánlatos volt egy szóközt is ütni, de a számítógépek korában ez már nem szükséges, sőt fölösleges. Gépeléskor a központozás, tehát a vessző, pont, felkiáltójel, kérdőjel, kettőspont, pontosvessző elé NEM, utána viszont szóközt teszünk.

Oldalak: 1 2

3 hozzászólás

  • Avatar
    Varga András
    2020.11.24., 09:44

    Kedves Szerkesztő! Követendő törekvés Önöktől a helyesírás csiszolása az embereknél. Kérem, nézzenek utána az amely-ami helyes használatának, mert azt meg Önök keverik a cikk elején. Úgy éreztem, ide tartozik, mert ezt aztán végképp 99%-ban nem érzik az emberek (újságírók sem). Eredményes hetet kívánok. Üdvözlettel: Varga András

    Válasz
  • Avatar
    Pala
    2020.12.03., 21:50

    Szerintem a legalja a %-al, 3-al stb.

    Amúgy bájos, hogy a toldalékolási hibák után egyből jön egy gomb ordító helyesírási hibával: „Megosztás a Facebook-on”.

    Válasz
    • Csizmadia Zsolt
      Csizmadia Zsolt
      2020.12.04., 14:31

      Jogos! Köszi a jelzést, javítottuk 🙂

      Válasz

Írj egy hozzászólást