Manapság rengetegen valljuk azt magunkról, hogy szeretjük a természetet, szívesen töltünk sok időt a szabadban, és csodálunk meg például gyönyörű kirándulóhelyeket. Azonban ahhoz, hogy mindaz, amit olyan szépnek látunk, az is maradjon, mindannyiunknak tennie kellene a környezetünk védelmével.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Csodás példa erre Anita és férje munkássága a Harmónia ÖkoKerttel, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy kicsiknek és nagyoknak is megmutassák, mennyire fontos a talaj és az élővilág megóvása, a körforgás fenntartása és a növények tisztasága, vegyszermentes kertjük terményei pedig igazi kincsek a valóban egészséges finomságokra vágyóknak.
Honnan ered a természet és a kertészkedés iránti szeretetetek?
Én falun nőttem fel, Bakonybélben. Egy csodálatos nagyapám volt, akinek a saját gazdaság volt az élete. Mindig mentem vele, és megtanított mindenre, amire csak tudott. Nagyon kedvesen bánt az állatokkal, tisztelte őket. A növényeket sosem permetezte, kézzel szedtük a krumplibogarat is. Csalánt gyűjtöttünk a disznóknak és magunk kevertük az élelmüket.
Mindig lehetett „saját” állatom, amire kötött egy masnit a papa. Az egész gyerekkoromat ebben a szellemben éltem, nekem ez természetes lett később is. A férjem szombathelyi, de mindig falura vágyott, így kiegészítettük egymást. Még mindig van mit tanulni, néha én tanítom neki, néha pedig együtt tanuljuk az új dolgokat. Szerencsére ő is nagyon nyitott mindenre.
Mi adta az ötletet annak idején, hogy létrehozzátok a Harmónia ÖkoKertet?
A kezdetekben Gazt.evő néven futottunk, és az volt a cél, hogy minden ehető zöldséget és fűszernövényt feldolgozzunk. Nagyon kevés volt a helyben elérhető természetes biozöldség, és az a művelési mód, ahogy mi kezdtünk el foglalkozni a talajjal. Mára már nem idegen ez, szerencsére egyre elterjedtebbek a talajforgatás nélküli, vegyszermentes, tiszta kertek.
Foglalkoztunk ehető virágokkal, gyomokkal, később mikrozöldekkel is. Sok különleges zöldségfajtával. Ezzel párhuzamosan nagy igény mutatkozott az oktatásra is, így abba is belevágtunk. Sok lett ez egyszerre, közben a harmadik fiunk is megszületett, így koncepciót váltottunk, és néhány dologról ideiglenesen lemondtunk.
Mit jelent pontosan az, hogy vegyszermentes a kertetek?
Ez a kifejezés örök vita tárgya a kertészeti szakmában, hiszen hivatalosan ilyen kategória nincs. Én így szeretném jelezni, hogy biokertész vagyok, amit leírni, a jelenlegi jogszabályok miatt nem írhatok le. Ugyanis minősítésem nincs (bio). Ennek nagyon egyszerű oka van, évek óta nem tudunk saját földterületet szerezni itt helyben, pedig nem lenne szükségünk többre, maximum 5000 nm-re. Addig pedig, amíg bérleménnyel dolgozunk, nem tudunk bio minősítést kérni, mert félünk, hogy egyik szezonról a másikra kihúzzák alólunk a területet.
A vegyszermentes a mi etikai véleményünk szerint az, aki növényi levekkel és biogazdálkodásban engedélyezett szereket használja a már kialakult problémákra. Viszont ami ennél is fontosabb, az a megelőzés. Csak élő szervezetekkel dolgozunk és növényi levekkel. Nincs semmilyen mesterséges tápanyag vagy növényvédő szer a gazdaságunkban. Igyekszünk olyan fajtákat termeszteni, amik ellenállóak, használjuk a vetésforgót, növényi társításokat és persze takarjuk a talajt, ahol csak tudjuk.
Milyen növények gazdagítják a kerteteket, és mit nyerhetnek azok, akik ilyen zöldségekből, növényekből fogyasztanak?
Nagyon színes szokott lenni a kert, de ez mindig szezonfüggő. Előre sosem tudjuk megmondani, hogy abban az évben miből lesz bőséggel, és mi az, ami nem bírta a klímát vagy épp azt az évet. Az állandó szereplő a mikrozöld. Szeretjük a színesebb verziókat mindenből (cékla, répa, retek), de a klasszikusok is megtalálhatóak.
Idén csak alap dolgokkal foglalkoztunk a pici miatt, így a paradicsom, paprika, hagyma, levelesek és fűszerek kaptak figyelmet. Az alap termékeink ezek: ketchup, fűszeres paradicsomlé, pesto rosso, bazsalikom pesto, fűszersók, és idén tervezünk kijönni egy új termékkel, amiben szintén a fűszerek és ehető virágok kapnak főszerepet.
Akik ezeket a termékeket fogyasztják, legfőképp ízben és beltartalmi értékekben kapnak sokkal többet, mint a boltokban. A recepteket saját magunk kísérleteztük ki, és nincs két egyforma üveg. Hiszen mindig a friss zöldségeket szüreteljük, amik mindig változóak (például eltérő, hogy mennyi a fekete paradicsom a ketchupban).
Nagyon fontosnak tartjuk – és dolgozunk is ezen -, hogy a vásárlók tudatosan tegyék le a voksukat valaki mellett. Figyeljék, hogy vegyszer- és műtrágyamentes legyen a gazdaság, hogy a REL (rövid ellátási lánc) érvényesüljön, ne legyen 2-3 szereplő még a gazda és a vásárló között. Nézzék meg, hogy a termék csomagolása milyen, és kit támogatnak ezzel.
Hiszen nagyon sok olyan kistermelő van, aki szívét-lelkét beleteszi a termékbe és csodálatos dolgot hoz létre. Sajnos gyakori kritika az ár. Ami azt illeti, erre van egy nagyon jó blogbejegyzésünk, pont most írtuk meg, hogy milyen okok állnak az egyes árak mögött, és mit kapnak cserébe a vásárlók.
Hogyan jelenik meg a vállalkozásotok életében a zero waste szemléletmód?
Szinte mindenben. Már onnan, hogy a vetőmagok egyre nagyobb hányadát mi magunk fogjuk vissza. A kertben csak kézi erővel dolgozunk, igaz, még nem nagy területen. A csomagolás vagy üveg, vagy papír. Ha a közelben van valaki, vissza is váltható. Az üvegre kenderrel rögzítjük fel a kártyát, vagy egy papírcsíkkal. Egyedül a mikrozöldeket vagyunk kénytelenek műanyagba tenni, mert minden másban tönkremegy. Azonban ezt is vissza szokták hozni, utána pedig a gyerekfoglalkozásokra viszem magammal vagy pörkölt kerül bele a fagyasztóba.
A termékeket elsősorban helyben értékesítjük, egy bevásárló közösségben, a Vasi Zöld kosárban. Termelői piac is van Szombathelyen, de sajnos nem érünk ki. A webshopot most vagyunk kénytelenek megszüntetni, szerintünk túlszabályozott és nem vállalkozóbarát. De lehet e-mailes rendeléseket leadni az új weboldalon, ami nemsokára készen is lesz.
Milyen módon igyekeztek másoknak is átadni a tudásotokat, az ökológiai gondolkodást?
Gyakorlatilag erről szól a vállalkozás élete, a fő tevékenységünk. Folyamatosan tartunk háznál előadásokat, a metszés és oltás téma talán a legnépszerűbb. Tavasszal vihetett is haza minden résztvevő egy saját kis fát, amit maga oltott. Járunk ovikba, iskolába karitatív módon, ahol főként magaságyásokban tanítjuk a gyerekeket zöldséget termeszteni, vagy épp télen visszük a kis mikrozöld csomagunkat, és vetünk kis tégelyekbe, hogy legyen szendvicsre való a hétvégére.
A Vasvári Népfőiskolán majdnem az összes kertészeti rendezvény hozzánk köthető, nagyon jó a vasváriakkal az együttműködésünk, de a legnagyobb dolog csak most jön. Körülbelül szeptember első hetében jelenik meg a könyvünk. Apró kezek konyhakertje címmel. Ez egy speciálisan kisgyermekeket nevelő családok, kisközösségek (például ovik) számára szóló szakkönyv, amiben van kertpedagógia, egész éves tudás a zöldségtermesztésről, komposztálásról.
Vannak benne mesék, amikben zöldségek a főszereplők, akiknek a tulajdonságaik a valóságban is ugyanazok, így mese által is tanulnak a gyerekek. Táblázatok segítik az első kert kialakítását, vagy a későbbi növénytársítást, receptek pedig a befőzést. De nem puffogtatok el minden meglepetést. A könyv csak nálunk, a weboldalon lesz elérhető. Szóval, ha nekünk valami, akkor a gyerekek oktatása a szívügyünk. Mi bennük hiszünk, nekik akarjuk átadni az impulzust.
Mi az, ami miatt szerintetek bárkinek érdemes lehet belevágni biokertészkedéssel egy konyhakert kialakításába?
Érdekes, de elsősorban én nem azt szoktam mondani, hogy a zöldség legyen a fő cél. Hanem a szabadban való kreatív és hasznos időtöltés. Aminek van produktuma is, így sikerélménye is lesz a kísérletezőnek. Az, hogy lesz az asztalon biozöldség, a gyerek pedig azt látja, hogy egy kis magból néhány hét alatt ez fejlődik ki, csak hab a tortán.
Az áruházakban kapható zöldségek és gyümölcsök tele vannak szermaradványokkal. A beltartalmi értékük nem túl jó. Ha valaki megtermelte az első nap érlelte paradicsomát és beleharap, onnantól nem tudom elképzelni, hogy vágyna másra is. Egy kis balkonon is működhet, egy magaságyásban is, és egy nagyobb szabadföldön is. Minden évben van kihívás, de csodálatos termény is. A tökkel például nem lehet mellélőni.
Az élelmiszer – önellátás kifejezéssel sokan szeretnek eladni tudást, de ez nagyon nehéz és összetett rendszer. Először ne ez legyen a cél. Hanem az, hogy tavasztól őszig főzzünk a kertből. Rengeteg pénzt lehet vele spórolni, és az egészségünkre is bizonyítottan jó hatással van. A befőzéssel, tartósítással pedig ezt a szezont ki is tudjuk nyújtani. Nem kell túlgondolni. Csak csinálni.
Hónapról hónapra egyre több tapasztalata lesz mindenkinek. Mi sem tudunk mindent, állandóan tanulunk és alkalmazkodunk. De ez így szép. Tanít a természet. Meggyőződésünk, hogy a jövőben az élelmiszerrel kapcsolatban sok változás várható, itt az ideje önállósodni, amennyire csak lehet.
Mely eddig kapott visszajelzésekre gondoltok vissza a legszívesebben, és milyen jövőbeli terveitek vannak?
Nagyon sok ilyen van. Az egyik az, amikor az oviban palántáztunk, és vitte haza a kislány a paradicsomot. Anyuka pedig nem tudott semmit a gondozásáról, de „kitanulta” a gyerek kedvéért, és küldték a fotót augusztusban. Őszinte leszek, szebb volt a balkonon az a Vilma paradicsom, mint a mi kertünkben. A másik pedig, amikor úgy jön vissza a vásárló, hogy végre tud úgy zöldséget enni, hogy nem lesz allergiás reakciója. Ők például külön miattunk utaztak ide minden héten.
Tervek vannak, bőséggel. A rövidtávú az, hogy a mikrozöld és ehető virág termesztést végre tudjuk különválasztani fizikálisan is a zöldségektől, mert eddig egy üvegházon osztoztak a palánták és a mikrozöldek. Ehhez egy külön üvegházat kell építenünk és befűtenünk.
A hosszú távú cél pedig egy saját földterület megvásárlása és egy olyan erdőkert létrehozása, ahol nagyon vegyes kultúrában termelhetjük a zöldségeket és fűszereket, ahol aztán fogadhatunk végre nagyobb gyerekcsoportokat, láthatunk vendégül olyan embereket, akik helyben már meg is kóstolnák a termékeinket. Mi nagyon bízunk benne, hogy megadatik ez majd nekünk.
Nyitófotó: Fotografie Mate Nemeth