30 évvel ezelőtt hallottam először róla. Akkor még csak annyit lehetett tudni az elméletről, hogy ez egy olyan szerv, mellyel mást látunk, érzékelünk, mint valódi szemünkkel. Később már nevet is kapott a harmadik szem: tulajdonképpen ez a tobozmirigy, az agy közepén.
🎥 A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
1/6 A tobozmirigy élettani szerepe
Funkciója a melatonin termelés és a fény érzékelése. A tobozmirigy szerkezete részben hasonlít a szeméhez. Fényérzékelő funkciója az evolúció során háttérbe szorult. A tobozmirigy a fény által keletkezett szerotonint melatoninná alakítja – természetesen, bonyolult módon.
A melatonin jót tesz az immunrendszer-készségeinek, az Alzheimer-kór tüneteit enyhíti, segíti a szív munkáját, javítja a keringést. Tehát számos élettani hatása van, melyek egy része még csak megfigyelés alatt van.
2/6 A harmadik szem és a fény
Az viszont tény, hogy a melatonin és szerotonin felelős az alvás és ébrenlét, valamint a meditatív állapotok egyensúlyáért. A tobozmirigy az agy koponyaalapi részében helyezkedik el. Feladata, hogy a látószerv által érzékelt fényre reagáljon a hormonális válasszal, mely alapján az ember ébren van, vagy alszik.
Tehát a biológiai óránkért, belső ritmusunkért felelős. Nappal a fény hatására a melatonin szint alacsonyabb, este pedig magasabb. A fény más, ébrenlétet elősegítő hormonokra is serkentőleg hat. Meditáció közben – mindegy, hogy mely napszak van – sok melatonin szabadul fel.
A melatonin szint, mivel a fáradság-éberség állapota többek között ettől a hormontól függ – sokban befolyásolja teljesítőképességünket, sőt, kedélyállapotunkat is, és álmosságot is okoz. A melatonin hat a test hőmérsékletére is. Maga a vegyület antioxidáns, emiatt – úgy vélik – rákellenes hatása is van.
A melatonin a bizonyíték arra, hogy az embernek – ugyan úgy, mint a növényeknek – szüksége van a napfényre, hiszen az közvetlenül befolyásolja a hormontermelést (szerotonin termelést).
