Gyerekkori emlékeim alapján az egyik leggyakoribb indok, ami miatt a tanáraink fegyelmeztek minket, a szünetekre való kirohanás mikéntjéből fakadt. Annak tempója, zajszintje és a folyamat közben általunk tanúsított vélt vagy valós mentális állapot kifejeződése. Magyarán, kicsengetéskor minden gyerek úgy rohamozta meg a folyosót és iskolaudvart, mintha nem lenne holnap.
Pedig valójában a gyerekek részéről teljesen normális ez a viselkedés, hiszen fizikai, mentális, szociális fejődésük szempontjából nagyon fontos a felszabadult játék, mozgás, a szabad, kötetlen időtöltés. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogyan telik el a szünet, mennyi ideig tart és mivel töltik ezt az időt a diákok.
A játék és kikapcsolódás alapvető joga és szükséglete minden gyereknek, ezt a világ összes iskolájában biztosítják, de mindenhol egy kicsit másként.
Milyenek az iskolai szünetek a világ különböző pontjain?
Kínában a szünetek gyakran csoportos tevékenységgel telnek, ilyen például a közösen végzett szemgyakorlat, mivel az országban nagyon magas a rövidlátók száma. Sanghajban 30 perc pihenőidő jár ebéd után, ezt alvással is tölthetik a gyerekek,az órák pedig 40 percesek, 10 perces szünetekkel bontva.
Angliában általánosan egy délelőtti 15 perces és egy ebéd utáni 60 perces szünetet kapnak a diákok. A 90-es évektől a szünetek fokozatosan megrvidültek és büntetésként a tanárok alkalmazhatják a pihenőidő megvonását is.
Finnországban 15 perces szüneteket tartanak az órák között, naponta vannak etika órák, mint külön tevékenység. Támogatják az olyan szabad játékokat, amelyek a felfedezésről és a képességfejlesztésről szólnak, például szünetben mászhatnak fára vagy különböző eszközökkel építhetnek, barkácsolhatnak a gyerekek.
Indiában a városi gyerekek kevesebb szünetet kapnak, egyszerűen azért, mert az ingatlanok igen költségesek, gyakran nem tudnak olyan épületet biztosítani az iskoláknak, amelynek udvara vagy szünet eltöltésére alkalmas területe van. Sok esetben az egyetlen pihenőidőt az ebédszünet jelenti. Akadnak azért kivételek is, egyes iskolákban jógáznak kicsengetés után, az ebédet pedig játékidő követi.
Az ugandai iskolások napi rutinja teljesen eltérő az eddigiektől. A suliidő nyolcórás, ami soknak tűnik, ám délelőtt van egy félórás nagyszünet, az ebédre pedig egy teljes órát szánnak. Délután egy másfél órás program keretén belül sportolhatnak, zenélhetnek vagy kézműveskedhetnek a diákok. Például szártott pálmalevélből készíthetnek ugrókötelet – de lehet szabadon játszani is, semmi sem kötelező. Állítólag ez az időbeosztás jól működik, főleg a nap végi aktív szünet miatt, amit nagyon szeretnek a gyerekek.
Az Egyesült Államokban érdekes módon semmilyen törvény nem írja elő az óraközi szünetek biztosítását, mindössze tíz államban kötelező irányelv. A szünet megvonása fegyelmezési céllal a legtöbb helyen még mindig szokás, vannak viszont iskolák, ahol ezt a hagyományt mára eltörölték. Az iskolákban átlagosan napi 30 perc jut szünetre, ami nem túl sok. A hátrányosabb helyzetű iskolákban viszont még ennél is rövidebb a pihenőidő.
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!