Tapasztalatból tudom, hogy egy pánikroham nagyon ijesztő még kívülről nézve is, valószínűleg átélni sem egyszerű dolog.
Azért is nevezzük pánikbetegségnek, mert a gyermek pont olyan testi élményeket él át, amelyet egy traumatikus élmény során erős szorongásként átélünk. Nagyon nagy köze van a stresszhez. Traumatikus élmény az, amikor hirtelen nagyon erős érzelmi impulzus ér bennünket, amivel a lelki apparátus vagy a test nem, vagy csak nagyon nehezen tud megküzdeni. Ezt nem vagyunk képesek feldolgozni, intenzív szorongást, félelmet élünk át. Felnőtteknél és gyermekeknél is jellemző lehet. Ezzel mentálisan nagyon nehéz megküzdeni. Főleg egy gyermeknek, aki sok mindent nem ért még a körülötte lévő világból és a személyisége is éretlenebb.
